A bejegyzett élettársi kapcsolatról, Az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló, 2009. július 1-én életbe lépett törvény (2009. évi XXIX. t.) megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál Hámori Antal, az MTA állam- és jogtudományi bizottságának köztestületi tagja, kánonjogi doktor, az Életvédő Fórum alelnöke - jelentette be csütörtökön honlapján a Magyar Kurír című katolikus napilap.

"A jogszabály az alaptörvénybe ütközik, gyengíti a házasságot, mivel hasonló tartalmú jogintézményt hoz létre. Márpedig az alkotmány nemcsak védi a házasság intézményét, hanem arra szólítja a törvényalkotót, hogy olyan jogi környezetet teremtsen, amelyben az állampolgárok a házasságot és a családalapítást választják" - indokolta június 30-i keltezésű, beadványát Hámori Antal a Magyar Hírlap június 30-i számában.

A jogász beadványában hivatkozik többek között az Alkotmány hírhedt 15. paragrafusára, mely szerint a "Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét", de számos más, nehezen ide citálható passzusára is, többek között arra, hogy a "Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam", a "Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját", a "Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit", vagy éppen a "Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez". A jogtudós hivatkozik még a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényre, valamint a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényre.

Hámori Antal beadványába ezek után szó szerint bemásolta az egész törvényszöveget. A beadványozó ezek után fejti ki rendkívül homofób nézeteit. Leírja, hogy szerinte a "homoszexuális magatartás erkölcsileg rossz, ezért az nem méltó az emberhez, az nem tartozik az emberi méltóság fogalmi körébe, arra nem terjed ki a szabadság. Ennek megfelelően a homoszexuális magatartásra az emberi méltósághoz való jog részét képező (abból származtatott) önrendelkezési jog - általános cselekvési szabadság, személyiség szabad kibontakoztatásához való jog - sem terjed ki, ahhoz nincsen jog. A homoszexuális kapcsolatok (súlyos eltévelyedés) megengedése morális és jogi képtelenség. A szabadság - helyes értelmezés szerint - férfi és nő közötti házasságkötésre, családalapításra terjed ki; ez méltó az emberhez, az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjog [Alkotmány 54. § (1) bekezdés] is ezt védi; az a rendelkezés, ami ellentétes ezzel, eme alapjogot is sérti."

Szerinte a "homoszexuális aktus nem vezet az egymást kiegészítő egyesüléshez, sem az élet továbbadásához, ezért ellentmond annak a hivatásnak, hogy az ember személy voltát az önajándékozásban élje meg. Az ilyen magatartás rendetlen nemi hajlamot erősít meg (erkölcstelen), amelyet az önző, önmagáért való gyönyör megszerzése jellemez; ellene mond az ember - valós és eredeti értelmében vett - szabadságának és méltóságának, az emberi személyről szóló igazságnak." "A homoszexuális magatartások "önmagukban rendetlenek" (erkölcsileg rosszak), ellentétesek a természetes törvénnyel, semmi esetben és semmiféleképpen nem helyeselhetők (nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének). A homoszexuális hajlam objektíve rendetlen. (Ha a magatartás - tárgya miatt - bensőleg rossz, a jó szándék vagy a különös körülmények csökkenthetik a rosszaságot, de nem tudják megszüntetni: a magatartás orvosolhatatlanul rossz, a személy javára nem irányítható, emiatt nem szabad megengedni.)"

Rendkívül képmutató megfogalmazásában kifejti: "Hangsúlyozandó továbbá: a homoszexuális hajlamú emberekkel is tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell bánni; kerülni kell az igazságtalan, önkényes megkülönböztetés minden formáját; ez azonban nem vezethet a homoszexuális magatartás jóváhagyásához, elismeréséhez, még kevésbé támogatásához, a férfi és a nő közötti természetes különbség figyelmen kívül hagyásához, mert az - az említettek szerint - súlyosan sérti a közjót (alkotmányellenes)."

Hámori Antal úgy véli, a törvény azért is alkotmányellenes, mert sérti a gyermekek érdekeit. Véleménye szerint már maga a homoszexualitás és annak nyilvános megjelenése is sérti azt. "A taláros testületnek arra is figyelemmel kell lennie, hogy az orvostudomány szerint a szexuális irányultság mikorra és milyen mértékben rögzül, s ez nem csak az örökbefogadás szabályozása, hanem minden gyermek egészséges fejlődése szempontjából is releváns (vö. pl. nyilvános, közterületi homoszexuális, "meleg" rendezvény, amit az arra járó, lakó, vagy a televíziós tudósítást néző, hallgató gyermekek, akár tizennegyedik életévüket be nem töltöttek is elszenvedhetnek)."

A "jogtudós" már régóta kampányol a melegházasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat ellen, 2007 novemberében például a katolikus napilap hasábjain publikált "szakvéleményt" a törvénytervezetről, melyben kifejtette, hogy szakvéleménye fontos lehet ahhoz, hogy segítséget nyújtson azon szakembereknek, akik hívőként döntéshozó helyzetben lehetnek. 2009 tavaszán pedig a Hit Gyülekezete képviselője mellett felszólalt a törvénytervezet emberi jogi bizottságának tárgyalásán az ellenzők részéről. A Magyar Kurir közli a terjedelmes alkotmánybírósági beadvány teljes, 42 oldalas szövegét is. A beadvány megfogalmazóját láthatóan egyáltalán nem érdekli azt a szintén, törvényileg szabályozott kérdési ,miszerint az állam az egyháztól elválasztva működik.

Seregi András, az Alkotmánybíróság szóvivője újságíró kérdésre megerősítette a beadvány tényét, sőt azt is kijelentette, hogy további három beadvány is érkezett a testülethez, melyeket egy magánszemély és további két szervezet nyújtott be. Hogy mikorra várható döntés, nem tudni. A testület nyári szünete miatt várhatóan valamikor az ősz folyamán kerülhet az Alkotmánybíróság elé, de a döntés időpontja ekkor is kérdéses. A korábbi, megsemmisített törvény (melyet még 2007. december 17-én fogadott el az Országgyűlés) elleni kereszténydemokrata beadvány 2008. április végén született, s a testület csak 2008. december 15-én, vagyis mintegy 6 és fél hónap alatt, a tervezett életbelépése előtt néhány héttel döntött.

Hanzli Péter