Gordon Brown brit miniszterelnök pénteken bocsánatot kért Nagy-Britannia nevében azért a bánásmódért, amelyben a neves matematikus Alan Turing, második világháborús kódfejtőt részesítették: a modern számítástechnika úttörőjének tartott Turing azonban fiatalon öngyilkosságot követett el, miután bűnösnek találták homoszexualitásban és ún. kémiai kasztrációra ítélték.

Alan Turing vezette a másodi világháború alatt azt a brit kódfejtő-csoportot, amely a Londontól északra fekvő Bletchley Parkban, a brit titkosszolgálat, az MI5 központjában feltörte a német nácik híres, addig megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját. Mindez a tudományos eredmény kutatók általános véleménye szerint jelentősen lerövidítette a háborút és rengeteg emberéletet mentett meg.

Turingot azonban öt évvel a háború után közszeméremsértésért elítélték egy, a homoszexualitást tiltó brit törvény alapján, Az ítéletben ún. kémiai kasztrációra kötelezték, amelynek részeként többek közt női hormonokat injekcióztak belé. Az ítélet következtében később Turing nem ment át a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és nem folytathatta tovább tudományos munkáját sem. Mindezek hatására 1954-ben, mindössze 41 éves korában öngyilkosságot követett el.

A mostani miniszterelnöki bejelentés közvetlen előzménye, hogy több mint 30 ezren követelték Alan Turing rehabilitációját a brit miniszterelnöki hivatal honlapján. Végül pénteken Gordon Brown brit miniszterelnök hivatalos nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását azért a "visszataszító" bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején. "Nem túlzás azt mondani, hogy kiemelkedő hozzájárulása nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amellyel tartozunk neki, még elborzasztóbbá teszi az embertelen elbánást, amelyben részesült" - hangzik nyilatkozat, melyet a Daily Telegraph hozott nyilvánosságra.

Alan Mathison Turing 1912-ben született Paddingtonban, felső-középosztálybeli család második fiaként. A kis Alan már korán a zsenialitás jeleit mutatta, bizonyságot téve az előtte álló kimagasló karriernek. Elmondása szerint 3 hét alatt megtanult olvasni saját magától, és korán érdeklődést mutatott a számok és a fejtörők iránt. Neves elitiskolákba járt, ám a klasszikus műveltségi tárgyak nem nagyon mentek neki. Annál inkább megmutatkozott tehetsége a reál tárgyak területén. 1928-ban fedezte fel Albert Einstein munkásságát, és elsajátította 16 éves kora ellenére, még a híres Einstein-féle mozgástörvényt is.

A humán tárgyak annyira nem mentek neki, hogy meg is bukott belőlük az érettségin. Később felvételt nyert a neves oxfordi felsőoktatási intézménybe, a Kings College-be. Itt tanult 1931 és 1934 között. Főként a kvantummechanika, a logika és a valószínűség-számítás érdekelte. 1936-ban írta első tanulmányát, a "Kiszámítható számokról" címmel.

1936 és 1938 között végezte PhD-tanulmányait az amerikai Princeton Egyetemen, Alonzo Church tanítványaként. Diplomamunkáját az aktív (számító)gépes adatfeldolgozásból írta.1939-ben tért vissza Cambridge-be, ahol Wittgensteintől hallgatott előadásokat.

Az Enigma-kísérletek után, a háború utáni három évben a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban dolgozott, közben elméleti munkákat publikált a programozásról, a neurális hálókról és a mesterséges intelligenciáról.

Közben atletizált is, főként futott. Az 1948-as londoni olimpián való részvételét sérülés hiúsította meg. 1949-ben a Manchesteri Egyetem számítástechnikai laboratórium igazgatójának nevezték ki, ahol a legkorábbi igazi számítógépek egyikének, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dolgozott. Ez idő alatt folytatta elméleti munkáját, és a "Számítógépek és az intelligencia" című munkájában (1950) felvázolt egy, a gépi intelligenciát tesztelendő imitációs játékot. 1952-ben Turing egy sakk-programot írt. Mivel a számítógépet nem érezte elég gyorsnak a futtatásához, ő maga szimulált egy komputert, ami körülbelül fél órát gondolkodott egy lépésen. Egy játszmát megörökítettek, a program veszített Turing egy kollégájával szemben. 1952-től haláláig főleg biomatematikával foglalkozott. A morfogenezis kémiai alapjai" címmel 1952-ben cikket jelentetett meg, melyben lefektette a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. Elsősorban a híres Fibonacci-számok növényi struktúrákban való előfordulása izgatta.

A melegségével kapcsolatos botrány 1952-ben pattant ki: Arnold Murray, Turing 19 éves, újdonsült partnere betörőket segített a matematikus házába. Turing feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás végén Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Turingot vád alá helyezték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. Brit melegjogi szervezetek állítása szerint a zseniális matematikust és számítástechnikust ugyanazon törvény alapján hurcolták meg, amely alapján például 1895-ben elítélték Oscar Wilde angol drámaírót is. A törvényt csak 2003-ban törölték el. Végül a hormonkezelés mellett döntött, így egy éven keresztül ösztrogén-injekciókat kapott. Az injekciók számos kellemetlen mellékhatással jártak, például mellnagyobbodással.

1954. június 8-án a takarítója talált rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján állapították meg. A többség úgy véli, a tudós halála nem lehetett véletlen, édesanyja szerint viszont baleset történt, ami Turing hanyagul tárolt vegyszerei miatt következhetett be. Talán anyja megnyugtatására választotta ezt a módszert, talán kedvenc meséje, a Hófehérke ihlette, nem tudni. Június 12-én helyezték örök nyugalomra.

A rehabilitációt sürgető online petíciót Dr. John Graham-Cumming számítógép-programozó szervezte, aki a siker után úgy nyilatkozott, hogy meglepte a támogatás mértéke és a kormány válasza is. "Azt akartam, hogy Turing kerüljön be a nagy britek panteonjába, de képmutatónak éreztem volna, ha ez anélkül történik meg, hogy elismernénk, milyen rútul bántak vele" - mondta a komputertudós a Reuters hírügynökségnek.

Graham-Cumming továbbá arra kérte II. Erzsébet királynőt, hogy posztumusz üsse lovaggá Turingot háborús érdemeiét. A számítógép-programozónak a kormányhoz is volt kérése, nevezetesen az, hogy a Bletchley Parkban hozzanak létre egy Nemzeti Számítástechnikai Múzeumot és azt Alan Turingról nevezzék el.

Ezen a helyen tervezték meg és készítették el ugyanis Turing és kutatótársai azt a teherautó-méretű gépet, a Colossust, amely a világ első programozható elektronikus számítógépének számított. A titkosan végzett munkát Winston Churchill akkori miniszterelnök rendelte el. Maga Bletchley léte azonban továbbra is titokban maradt, csak az 1970-es években vált ismertté a nyilvánosság előtt.

Peter Tatchell brit melegaktivista (kis képünkön), az OutRage! nevű meleg szervezet elnöke, egyben munkáspárti parlamenti képviselő üdvözölte a miniszterelnöki bejelentést, ám azt is nyilatkozta, hogy szerinte a kormány nem ment elég messzire: Turinghoz hasonlóan bocsánatot kellene kérni attól a 100 ezer brit férfitól is, akiket kölcsönös beleegyezésen alapuló, azonos nemű személlyel létesített szexuális kapcsolat miatt ítéltek el a 20. század folyamán.

Hanzli Péter