A melegjogok területén az utóbbi években kifejezetten úttörőnek számító Uruguayban újabb jelentős lépés történt. A latin-amerikai ország szenátusa szeptember 9-én, szerdán elfogadta az azonos nemű párok örökbefogadását lehetővé tevő törvényt.

Az uruguayi szenátus ezzel zöld utat adott a homoszexuális párok örökbefogadása előtt. Mindez azért is meglepő, mert Latin-Amerika társadalma meglehetősen konzervatívnak mondható, ahol mind a mai napig nagyon erős a római katolikus egyház befolyása a közéletre. Szerdától a régióban elsőként a 3,4 milliós lakosú Uruguayban lesz lehetőség azonos nemű szülők számára közös örökbefogadásra.

A Tabaré Vázquez baloldali elnök vezetette kormány által benyújtott törvényjavaslat zárószavazásán a szenátorok meglepően magas arányban támogatták azt. A kormányon lévő balközép „Frente Amplio” nevű párt (elnöke: José Mujica-Danilo Astori) és a jobboldali „Parti colorado” koalíciója egyöntetűen megszavazta a törvényt, mint ahogy a Margarita Percovich vezette ellenzéki párt, az AFP is támogatta. A szintén ellenzéki, jobbközép Nemzeti Párt (Parti national) szenátorai ellenben nemmel szavaztak a voksoláson.

A szenátus a javaslatot első olvasatban már július 15-én jóváhagyta, de szükség volt kisebb szövegezési javításokra, ez volt az újabb voksolás oka. A törvény újabb változatát a kormány augusztus 27-én nyújtotta be a szenátusnak.

 A reformot azon nyomban bírálta a római katolikus egyház uruguay-i vezetése. „A mi álláspontunk szerint az örökbefogadás kérdése a családdal van összefüggésben, s a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul” – nyilatkozta a sajtónak Pablo Galimbertti püspök, aki emellett a törvényt elutasító AFP párt szenátora is egyben.

A lépés, mint említettük egyedülállónak számít Dél-Amerikában, ám világviszonylatban is fontos. Uruguay előtt ugyanis eddig nem túl sok ország tette lehetővé azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást. Európában elsőként Hollandiában vezették be 2001-ben. Azóta ez a lehetőség főleg európai országokban létezik: Andorrában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Izlandon, Norvégiában, Spanyolországban és Svédországban. Európán kívül eddig Izraelben, valamint Kanada és az Egyesült Államok néhány tagállamában volt erre lehetőség.

Uruguay meglehetősen progresszívnek számít az LMBT-jogok területén, mely jelentős mértékben megkülönbözteti őt akár szomszéd országaitól is. Az országban nagy számban működnek meleg civil szervezetek, mely – talán Brazília kivételével – nem nagyon jellemző a többi latin-amerikai országra. Az országban azonban már nagy hagyománya van a kisebbségi jogok kiterjesztésének – magyarázta a sajtónak Adolfo Garcés AFP-képviselő, a Montevideói Egyetem társadalomtudományi tanszékének professzora. Ide sorolható a menekültek kérdése, elsősorban a spanyol polgárháború (1936-1939) menekültjei. Latin-Amerikában először itt vezették be a válást 1907-ben, a nők pedig 1932-ben kaptak szavazati jogot.

Decemberben a szenátus jóváhagyott egy olyan törvénytervezetet, amely lehetővé teszi transzszexuálisok számára a hivatalos nemváltoztatást, s a törvény 12 éves kortól – szülői engedély nélkül – engedélyezi ezt. A törvénytervezetet még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, de ez a napokban várható.

Májusban Tabaré Vázquez, az első baloldali elnök kezdeményezésére eltörölték azt a szabályt, amely korábban megtiltotta a homoszexuálisok számára azt, hogy katonai iskolákba jelentkezzenek. Innentől kezdve a hadsereg már nem kezeli a kérdést "identitászavar"-nak.

Meglepő módon az abortusz azonban még szabályozatlan kérdésnek számít az országban. Tabaré Vázquez elnök, aki egyben orvos is, tavaly ugyanis megvétózta azt a törvényjavaslatot, mely legalizálta volna az abortuszt. Az elnök az elutasítást "etikai alapelvek"-kel magyarázta.

Hanzli Péter