A kínai melegek helyzetének lassú javulásának újabb jeleként divatmagazin indult a népi demokratikus államban, iLook címmel, melynek címlapján jól láthatóan a „Gay China” felirat olvasható. A főszerkesztő és a tulajdonos a tolerancia terjedésében bízik.

Szórakozott mosoly, fantasztikus frizura és fekete bársony mögül kikandikáló meztelen felsőtest. Ez látható annak a Kínában újdonságnak számító meleg divatmagazinnak a címlapján, mely nemrég jelent meg. A magazin főszerkesztője, Xander Zhou kérte fel nyáron a 26 éves Xander nevű fiatal kínai divattervezőt, hogy szerepeljen a frissen indult iLook divat magazin címlapján. Az ismert, világot látott divattervező elvállalta munkát, nem félt a tabuk döntögetésétől. A címlap meglehetősen figyelemfelkeltő, ahogy a provokatívnak mondható fotó alatt, fekete háttér előtt fehér betűkkel áll ott angolul és kínaiul is: „Gay China”.

Mindez merész lépés volt egy olyan országban, ahol nyíltan meleg magazinok, újságok eddig nem létezhettek. Az ötlet azonban bejött: az első számot nem kevesebb, mint 70 000 példányban nyomták ki, az első napok után azonban az eladások száma hirtelen húsz százalékkal ugrott meg, így még 5000 példányt kellett kinyomni, s emellett interneten is sokan megrendelték az újságot. Egy szám egyébként a hasonló divatmagazinokkal összevetve egyáltalán nem került sokba, mindössze 2 eurónak megfelelő összegbe került.

A kínai sajtó történetében ez az első eset, amikor egy férfi divatmagazin címlapján a melegségre való egyértelmű utalás található. A több mint 100 oldalas magazin a divat mellett a meleg férfiakkal is foglalkozik. Kicsit üröm az örömben, hogy a két nyelvű (angol és kínai) magazin címlapján a „gay” szót nem merték igazándiból lefordítani, így a kínai fordításban „boldog”-ként szerepel. Igaz, a lapkiadó tulajdonosa, Hung Huang ezt úgy indokolta, hogy ígyx kívánták kifejezni azt, hogy a toleráns társadalom az alapfeltétele a boldog társadalomnak. Meg azért is, mert a hivatalos kínai fordításban úgy lehetett volna fordítani, hogy „homoszexuális”, amit a cenzúra betiltott volna.

A divat cikkek között az újságban találhatunk írásokat az építészetről, lakberendezésről, és van egy meleg párok portréit bemutató „Rainbow coalition” című rovat is. A fotók mellett röviden megnyilvánuló hétköznapi meleg személyek között találhatunk építészmérnököt, életmentőt, reklám-rendezőt, vagy éppen stylist-ot. Az érintettekkel azonban főleg a divatról és saját ízlésükről beszélgettek, nem pedig a magánéletükről. A magazin utolsó 50 oldala főleg képekből áll, ahol megtekinthetünk gyönyörű férfi modelleket: párizsi divatbemutatókról, uniformisban, arcsminkkel, vagy éppen az ágyban, meglehetősen kevés ruhával…

Hung Huang azért is tartotta fontosnak a magazin elindítását, mert a divat sok melegek érdekel, ugyanakkor meglehetősen globális jelenség is. A divat nem csak üzlet, hanem kulturális kapocs az emberek között. S a meleg kultúrára erős befolyása van a divat változásának. Mindezek miatt úgy gondolták, hogy talán a divaton keresztül lehet leküzdeni azokat az előítéleteket, amelyek a homoszexualitáshoz társulnak. „Mi fontosnak tartjuk a sokszínűséget, és azt szeretnénk, hogy a társadalom nyitottabb és toleránsabb legyen. Mindannyiunknak vannak meleg barátai, de soha senki nem beszél a homoszexualitásról” – tette hozzá a tulajdonos.

A meleg élet mindemellett még meglehetősen gyerekcipőben jár Kínában. Pekingben egyetlen meleg szórakozóhely létezik, a „Destination”. A megkérdezettek szerint még minimum 10 évet kell várni arra, hogy a melegházasság kérdését egyáltalán fel lehessen vetni a Kínai Népköztársaságban. Idén rendezték azonban meg az első kis, igaz nem túlságosan meghirdetett meleg fesztivált Pekingben, valamint tavasszal volt egy kisebb demonstráció szintén a kínai fővárosban, ahol egy-egy fiú- és lány pár, esküvői ruhába öltözve kampányolt az utcán, a járókelők között a melegházasságért.

Hanzli Péter