Szeptember 28-án délután, az MR1-Kossuth Rádió Közelről című műsorának hallgatói érdekes és tanulságos beszélgetést hallhattak annak kapcsán, hogy Lengyelországban szigorítják a bűntető törvénykönyvet a pedofil és vérfertőző bűncselekmények elkövetőivel szemben. A történet lényege, hogy a szexuális bűnelkövetőket a büntetés letöltése után önkéntes gyógykezelésre kötelezheti a lengyel bíróság, melynek akár része lehet a kémiai kasztráció is. Az önkéntesség hiánya fölvetne orvosetikai kérdéseket, valamint a szabályozás ellentétes lenne az orvosokra vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos és európai emberi jogi szabályokkal, tudhatta meg a hallgató a műsor felvezetéséből.

A beszélgetésben többek között elmondta véleményét Sz. Mikus Edit szexológus is, aki szerint „az a nagy baj, hogy a szexuális aberrációval rendelkezők az esetek nagy részében nem önmaguktól jelentkeznek terápiára, mert jól érzik magukat az esetek nagy részében ebben az aberrációban. Azért teszik, mert élvezik. Tehát általában akkor kerül szexuálpszichológus kezébe perverz, amikor más kéri az ő gyógyítását, illetve előírják neki, mert elkövetett valamit, és ha nem kezelteti magát, akkor ez meg ez lesz. Tehát ez éppen olyan, minthogy önagától egy homoszexuális nem fog eljönni soha a szexuálpszichológushoz, hogy csináljanak vele valamit, hogy ne legyen az; hiszen azért az, mert az érdeklődése ilyen irányú, és abban jól érzi magát.”

Természetesen a két dolog nem függ össze. Ezt már a Közelről című műsor vezetője Vízy Dorottya tette hozzá félbeszakítva interjú alanyát: „Tehát, ha az egyikről azt mondjuk, hogy betegség, vagy aberráció, akkor a másik nem feltétlenül, sőt nem az”. Egyáltalán nem függ össze ez két dolog, és csak remélhető, hogy egy példa volt. Egy elég rossz példa Sz. Mikus Edit szexológus szájából, az MR1-Kossuth Rádió hullámhosszán 2009. szeptember 28-án 15:15-kor, melyet minősítsen inkább a kedves olvasó.

Jakab István