Michael Cashman, nyíltan meleg brit EP-képviselő is kritizálta Ali Treki líbiai diplomata, az ENSZ Közgyűlésének jelenlegi elnöke azon megnyilatkozását, amelyben ellenezte a homoszexualitást dekriminalizáló nemzetközi megállapodás aláírását.

 Cashman szerint „az ilyen nyilatkozatok teljesen helytelenek és elfogadhatatlanok” – jelentette ki a frissen megválasztott közgyűlési elnökkel kapcsolatban. Treki, akit szeptember 15-én választottak meg az ENSZ legfontosabb testületének élére, megválasztása napján tartott felszólalásában emelte fel szavát a homoszexualitás dekriminalizációját tiltó ENSZ-határozat ellen. Azt is kérte az ENSZ közgyűlésének elnökétől, hogy Ali Treki hivatalos megszólalásaiban tartsa távol magát saját vallásos meggyőződésétől. Michael Cashman azért is tartja veszélyesnek Ali Treki kijelentését, mert meglátása szerint szavaival „törvényesíti” az LMBT emberek elleni erőszakot.

Az ENSZ Közgyűlés elnöke a sajtótájékoztatóján a következőt nyilatkozta a kérdésben: „Ez egy nagyon kényes, nagyon érzékeny kérdés. Mint muszlim, én remélem, hogy nem sikerül elfogadni.” A homoszexualitást „nem fogadják el a legtöbb országban. És vannak olyan országok, amelyek lehetővé teszik azt, gondolván, hogy ez demokrácia egyik formája, …azt hiszem, nem ez a helyzet.”

A frissen megválasztott testületi elnök kinyilatkozása azért is meglepő, mert Ali Treki hivatalos beiktatási beszédében azt nyilatkozta, hogy „párbeszédet kell folytatni és kölcsönös megértést mutatni gondjaink megoldása érdekében”. Beiktatási beszédében azonban arról is beszélt, hogy „meg kell szüntetni a háborúkat és azok okait és következményeit.” „Az embargó és a blokádok is eredménytelenek: súlyosbíthatják azokat a lázadásokat, melyek aláássák a nemzetközi közösség biztonságát.” Az ENSZ közgyűlési elnök meleg témájú megnyilatkozásának valószínűsíthetően az lehet a célja ezzel a megnyilatkozással, hogy befolyásolja a további ratifikálási folyamatot. Az ENSZ New York-i közgyűlésének helyszínén elmondott beszédének az lehet a magyarázata, hogy rábírja azokat az országokat az aláírás megtagadására, melyek ezt még nem tették meg.

Ali Abdussalam Treki 1938-ban született. A líbiai diplomata 1976 és 1982 között volt az észak-afrikai diktatúra külügyminisztere, majd 1984 és 1986 között ismét betöltötte ezt a tisztséget. 1995-től ő volt Líbia párizsi nagykövete, 2003. szeptember 18-a óta pedig Líbia állandó ENSZ-képviselője. Ezen kívül 2005-től egy ideig Kadhafi elnök különmegbízottja volt, s az afrikai országokat járta körbe. 2005 januárjában, a líbiai külügyminisztérium átszervezésekor ő lett az Afrikai Unió titkára. 2009 márciusában őt jelölték az ENSZ Közgyűlés élére, s közfelkiáltással történő megválasztása után, szeptember 15-én be is iktatták a 192 tagú testület élére. Ezzel Miguel d’Escoto Brockmann nicaraguai diplomatát váltotta fel tisztségében. A testület első elnöke 1946-ban Paul-Henri Spaak volt, Belgiumból. Azóta szinte teljesen ismeretlen nevű diplomaták töltötték be a tisztséget, melyek között megtalálhatjuk a magyar Hollai Imrét (1982-1983) is.

Az ENSZ Közgyűlés elnökét tagjai közül választja a testület évente. A választás mindig szeptemberben zajlik, és egy fajta rotációs elven működik. Ötévente ugyanis körbe forog az a rendszer, mely szerint minden évben más földrajzi térségből származó diplomatát választanak elnöknek: első évben afrikai, a következőben ázsiai, majd kelet-európai, negyedik alkalommal latin-amerikai vagy karibi, utolsóként pedig nyugat-európai vagy észak-amerikai személy töltheti be ezt a tisztséget.

Ezt az, egyébként nem kötelező jellegű dekriminalizációs felhívást az ENSZ Közgyűlés tavaly december 18-i ülésén indítványozta Rama Yade, a jelenlegi francia kormány tagja, emberi jogi államtitkár. Eddig 66 ország írta alá azt, köztük az Európai Unió összes országa, valamint többek között Brazília, Izrael és Japán, és Obama beitatása után csatlakozott az Egyesült Államok is. Mindeddig azonban ne írta alá sem Kína, sem Oroszország, sem egyetlen túlnyomóan muzulmán vallású ország, s a Vatikán sem.

Hanzli Péter