Barack Obama, a nemrég béke Nobel-díjjal kitüntetett amerikai elnök egy, a Human Rights Campaign által szervezett vacsorán kijelentette: hatályon kívül helyezik azt a törvényt, amely csak a homoszexualitás eltitkolásával teszi lehetővé melegeknek, hogy katonák legyenek.

Alig huszonnégy órával azt követően, hogy nyilvánosságra hozták Barack Obama jelenlegi amerikai elnök béke Nobel-díját, az elnök részt vett a többek között a melegjogokért is kampányoló Human Rights Campaign nevű szervezet vacsoráján. A nagy washingtoni meleg polgárjogi menet napján azt nyilatkozta, hogy hatályon kívül helyezi az ún. „Don't ask, Don't tell” törvényt, amely ugyan lehetővé teszi homoszexuálisok számára a katonáskodást, ám csak azzal a feltétellel, hogy eltitkolják a szexuális irányultságukat. A még Bill Clinton elnöksége elején, 1993-ban elfogadott törvényt régóta támadták meleg szervezetek. Az említett törvény értelmében azóta mintegy 12.000 katonát bocsátottak el az amerikai hadseregből (US Army).

Az elnök szerint „nem szabad büntetni (melegségük miatt) azokat a hazafias amerikaiakat, akik önként vállalták, hogy szolgálják az országot”. Különösen egy olyan időszakban, amikor Amerika még mindig két távoli országban állomásoztat jelentősebb számú katonát (Afganisztán és Irak). Az amerikai elnök azt is mondta, hogy az egészségügyi reform és a gazdasági világválság kezelése mellett eddig elhanyagolta a melegek ügyét, de új lépéseket ígért. A vacsorán mintegy háromezren vettek részt, és állva tapsolták meg az amerikai elnököt kijelentésért.

Obama még a választási kampányban ígért meg több, a melegeket érintő lépést, ám ebből eddig nem sok valósult meg. Ezek között szerepelt a „Nem kérdezem, ne mondjad!” törvény eltörlése is. Obama megígérte a házasság védelméről szóló törvény (Defense of Marriage Act; DOMA) eltörlését, mely megtiltja a szövetségi kormánynak, hogy elismerje a tagállamokban kötött melegházasságokat. Ám még ebben a kérdésben sem történt érdemi lépés.

Obama a melegek jogaiért folytatott küzdelem jelentősségét a feketék hátrányos megkülönböztetése ellen a hatvanas években zajlott polgárjogi mozgalmak harcához hasonlította. Az elnök beszédében beszámolt azon korábbi döntéseiről is, melyek előrelépést jelentenek a melegjogok területén. Ilyen például az a júniusi módosítás, hogy meleg szövetségi közalkalmazottak partnerei is részesülhetnek bizonyos előnyökben, amelyek korábban csak a házastársi kapcsolatban élőkre vonatkoztak. Ezek kívül konkrétan meg lehet említeni azt a módosítást is, melyet áprilisban Hillary Clinton külügyminiszter jelentett be a diplomáciai feladatokat betöltő személyek családtagjaira vonatkozóan.

A képviselőház nemrég elfogadta az új gyűlölet-törvényt (Federal Local Law Enforcement Hate Crimes Prevention Act), amelynek hatálya alá sorolják már a szexuális orientáció miatti támadást is. Ezért is régóta küzdöttek meleg szervezetek, melyet az 1998-ban meggyilkolt 20 éves diák után „Matthew Shepard Act” néven emlegetnek. A törvény jelenleg szenátusi jóváhagyásra vár (melyre Bush elnöksége alatt nem lett volna lehetőség). Obama elmondta: reményei szerint rövidesen aláírhatja a törvényt. Az elnöki beszéd hátulütője azonban az, hogy nem tartalmazott konkrét időpontokat.

Az új elnök intézkedései közül kiemelhető azonban még néhány melegeket érintő lépés. Ilyen volt, amikor idén júniust Obama a meleg büszkeség hónapjává nyilvánította, emlékezve a Stonewall-lázadás 40. évfordulójára. Néhány nappal később az amerikai elnök is beszédet tartott hétfőn a Fehér Házban tartott megemlékező rendezvényen. Az alkalomra mintegy 300 melegaktivista volt hivatalos. Az ünnepséget a Fehér Ház Keleti szobájában tartották. Az elnök a szokásos húsvéti Fehér Házi rendezvényre is meghívott meleg családokat. Obama üdvözölte azt a tavaszi törvénymódosítást is, mely Iowa államban bevezette a melegházasság intézményét.

Obama még beiktatása előtt kijelentette, hogy a Fehér Ház környezetminőségi tanácsának élére Nancy Sutley Los Angeles-i polgármester-helyettest fogja kinevezni, aki az első közismert homoszexuális személy kormányában. Április végén pedig meleg főnöke lett kétmillió köztisztviselőnek Amerikában. John Berry, a Személygazdálkodási Hivatal (OPM) igazgatója úgy tette le hivatali esküjét, hogy azon több hozzátartozója, köztük azonos nemű élettársa, Curtis Yee is megjelent. Berry egy olyan kormányhivatal vezetője lett ezzel, amely 1975-ig nemcsak megengedte, de egyenesen megkövetelte a homoszexuálisok diszkriminációját.

Joe Solmonese, a Human Rights Campaign elnöke üdvözölve Obama ígéretét, a vacsorán kijelentette, hogy a melegeknek még soha nem volt olyan erős szövetségesük a Fehér Házban, mint most. „Annak ellenére, hogy mindez valódi előrelépést jelent, még mindig vannak olyan törvények, melyek megváltoztatására” szükség van – folytatta Solmonese. Obama erre reagálva kifejtette: ”Ez a történet, ez a harc folytatódik. És van egy egyszerű üzenetem számotokra: Én veletek vagyok ebben a harcban.”

Korábban már Bill Clinton is megjelent a szervezet vacsoráján, ám erre később nem került sor. George W. Bush elnök ugyanis kifejezetten elzárkózott a meleg szervezetektől, s gyakran személyében blokkolta fontosabb követelések teljesülését, így például a Matthew Shepard Act esetében is. A képviselőház már 2005-ben elfogadta azt, a szenátus pedig 2007-ben. Bush azonban megvétózta a törvényt, s aláírása nélkül így az nem léphetett életbe.

Hanzli Péter