A Népszabadság november 23-i számának utolsó oldalán, a portré rovatban Majtényiné Vasvári Ildikó anyakönyvvezetőt mutatja be. A portréban a tapasztalt anyakönyvvezető az újdonságnak számító bejegyzett élettársi kapcsolatokról is vall.

Pócs Balázs cikkében arra vállalkozott, hogy bemutassa egy anyakönyvvezető munkáját, aki az élet számos fontos pillanatát rögzíti. Ott van a születési, házassági és halálozási anyakönyvi kivonatok elkészítésénél is. Majtényiné Vasvári Ildikó az interjú során mesél tapasztalatairól, a munka örömeiről és nehézségeiről, a felmerülő problémákról. A cikk végén az idén bevezetett bejegyzett élettársi kapcsolatról (BÉK) lévő gondolatairól olvashatunk:

„Újdonságokat is hoz az élet: az azonos neműek ma már bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, és ezt is az anyakönyvvezetőnél tehetik meg. Amikor telefonál valaki, hogy hivatalosan élettársi kapcsolatot akar kötni, Ildikónak finoman érdeklődnie kell, milyen nemű a párja. Ha kiderül, hogy férfiról és nőről van szó, legfeljebb a házasságot tudja ajánlani - ám ettől általában megrettennek. Pedig a kétfajta kapcsolat között csupán annyi a különbség, hogy az élettársak nem fogadhatnak örökbe, és nem viselhetik egymás nevét. Ildikó elismeri, hogy az új helyzet eleinte neki is szokatlan volt, de mivel a törvény elég lassan lépett hatályba, maradt ideje lelkileg felkészülni. És különben is – teszi hozzá –, az anyakönyvvezetői szakma hatalmas toleranciát igényel, csodálkozni sosem szabad.”

A Népszabadság cikke nyomán Hanzli Péter