Belgiumban az újévezred első hétköznapján a közfigyelem Brüsszel Schaerbeek kerületének városházára, ott is a házasságkötő teremre irányult: a tv kamerák előtt ellágyult hitvesi csókot váltott a polgármester előtt egy ifjú férfipár.

2000. január 6-án, csütörtökön 38 éves Michel Duponcelle és a 23 éves Alex Cravotta lett az ország első olyan homoszexuális párosa, aki a törvényes együttélés újonnan megnyílt lehetőségét választotta. Néhány órával később követte példájukat két korábbi „évjáratú” bölcsészdoktor, Luc Legrand és Alain Bossuyt, akik ténylegesen már 13 éve élnek együtt.

Leszbikus hölgypárok az új törvény első napján még nem jelentek meg a hatóság előtt együttélésük törvényesítése végett. A két fiatal férfi szertartásán zsufolásig megtelt a városháza nagyterme. Ott voltak az idősebbik férfi szülei és korábbi házasságából született két gyermeke is. A szerződés aláírása után azt mondták a sajtónak, hogy nagy megkönnyebbülésként élik át kapcsolatuk törvényesítését: „Törvényes együttélési nyilatkozatunkkal azt akarjuk, hogy érzelmi kötelékünk, amelynek alapján immár öt éve párhuzamosan, sőt együtt szervezzük az életünket, hivatalos elismerést nyerjen. És ez a hivatalos elismerés terjedjen ki mindenkire: a gyerekeinkre, a családjainkra, barátainkra, környezetünkre, a civil társadalomra”.

Ott volt a szertartáson egy korábbi brüsszeli polgármester-helyettes, aki szerint ezek az új párok „a megtestesült tolerancia jelképei és annak bizonysága, hogy néhány dolog véget ért, új világba, a tolerancia civilizációjába léptünk”. Egy másik brüsszeli kerület polgármesternője nem ennyire lelkesen, de azért helyeslően szólt: „Legnagyobb kincsünk a sokféleség. Azért is jöttem, hogy lássam, hogyan történik a dolog, mert hamarosan nekem is helyt kell állnom efféle szertartáson”.

Az új belga törvény nemcsak a homoszexuálisoknak teszi lehetővé a törvényesített együttélést, hanem minden olyan külön- vagy egynemű párnak, akiket nemi, baráti vagy családi viszony tart össze és nincsenek más házassági vagy együttélési kapcsolatnak elkötelezve. A polgármesteri hivatalban aláírt szerződéssel helyzetük jogilag kedvezőbbé válik, de nem lesz teljesen egyenértékű a házaspárokéval. Ha bérlakásban laknak, egyik fél elhalálozása esetén a partnere nem lakoltatható ki, ha pedig egyikük vagy mindketten a lakás tulajdonosai, egyik fél halála esetén a lakásról nem lehet rendelkezni a másik fél figyelmen kívül hagyásával. Az öröklés szabályozása viszont nem változik, és a családi típusú jövedelemadózás országában ők továbbra is külön adóznak.

Míg a homoszexuálisok, illetve leszbikusok arányáról Belgiumban sincsenek megbízható adatok – a becslések szerint a népesség 5 és 15 százaléka között mozognak –, más népmozgalmi változások jobban kimutathatók. A brüsszeli térségben két éve végzett reprezentatív felmérés szerint a népesség 29 százaléka egyedül él, a családok 8,4 százalékában egy szülő neveli a gyerekeket. A nem törvényes házasságban élő párok 8,5 százaléka gyermektelen, míg 5,6 százaléka nevel gyereket is. A hagyományos, rendezett házas kapcsolatban élő párok 33,6 százaléka gyermekes és 14,7 százaléka gyermektelen. Így a lakosságnak akár a 14 százaléka is érdekelt lehet az új törvényesített együttélésben.

Forrás: MTI Archívum