Január elsejével életbe lépett az Egészségügyi Minisztérium HIV-fertőzöttek ellátásával kapcsolatos rendelet módosítása, mely átszervezi a hazai ellátást. Nem csak a HIV-fertőzöttek ellátása, hanem a

 szűrés rendje és a szűrést végző laborok száma is bővül.

Papíron január elsejével több helyen gondozzák a hazai tünetmentes HIV-fertőzötteket az Egészségügyi Miniszter rendeletének köszönhetően. Ennek értelmében kiterjesztik a tünetmentes HIV pozitívok gondozását. 2010-től a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD centrumán (Mária utca), és a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház- Rendelőintézet felnőtt, illetve gyermek HIV ambulanciáján kívül a kijelölt bőr- és nemibeteg-gondozó intézetek is részt vesznek a tünetmentes HIV-fertőzöttek gondozásában.

A rendelet ellátásra kijelölte az összes fővárosi kerületi bőr- és nemibeteg-gondozót, valamint az összes megyei gondozót is. Ez elviekben hatalmas előrelépésnek számít a vidéki tünetmentes HIV-fertőzöttek ellátásában, hiszen nekik 3-, vagy 6 havonta a fővárosba kellett utazniuk a gondozás miatt. Azonban az általunk felhívott egyik bőr- és nemibeteg-gondozónál még nem is hallottak rendeletről.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyike volt azon civileknek, mely kérésére valósult meg a rendeletmódosítás. A TASZ HIV/AIDS programvezetője Bagyinszky Ferenc elmondta, hogy örülnek a rendeletmódosításnak, mely egy nagyon fontos előrelépés a hazai HIV-fertőzöttek gondozásában. Ezzel a vidéki fertőzöttek sokkal könnyebb helyzetbe kerülnek, hiszen eddig ellenőrző vizsgálatra a fővárosba kellett utazniuk. Valamint az is hatalmas előrelépés, hogy ennek a rendeletnek a hatására csökkenthetők a HIV-vel kapcsolatos stigmák. Az sem utolsó dolog, hogy a jövőben a HIV-fertőzötteknek nem kell munkahelyükről hiányozni és magyarázkodniuk, ha kontrolvizsgálatra kell menniük.

Bagyinszky Ferenc arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy káoszt fog okozni az ellátásban a mostani változtatás, valamint nem-e az érintett egészségügyi dolgozók képzésének kellett volna megelőzni a rendelet életbelépését, azt válaszolta, hogy egy 25 éves lemaradást kell behoznunk a mostani változtatással. De a HIV-fertőzöttek a jövőben választhatnak, hogy maradnak a László Kórházban, vagy máshol kívánják kezeltetni magukat. Egyébként hétvégenként most is folynak HIV-fertőzöttek kezeléséről szóló továbbképzések háziorvosoknak.

Minden törvény - esetünkben rendelet - annyit ér, amennyit sikerül betartani belőle. Az általunk megkérdezett bőr- és nemibeteg-gondozóban azt mondták, hogy még nem is hallottak erről a rendeletről. De ha megjelent is volna az Egészségügyi Közlönyben az, akkor sem tudták volna olvasni, mert nincs náluk internet. Körlevelet vagy utasítást eddig még nem kaptak, így tanácstalanok az előttük álló rendeletben kiszabott új feladattal szemben. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetetlennek látják-e a tünetmentes HIV-fertőzöttek gondozását, azt felelték, hogy nem, bár szakmai hátterük nincs meg a feladat ellátásához. Így január 1-től, még biztosan nem választhatnak ellátásuk helyszínéről a tünetmentes HIV-fertőzöttek.

Őszinte meglepődésüket fejezték ki a rendelettel kapcsolatban az említett bőr- és nemibeteg-gondozóban, hiszen „a magyar egészségügyben az elmúlt időszakban minden központosításra került, miért éppen a HIV-fertőzöttek ellátása lenne az, amit decentralizálnak” - mondták. Az általunk megkérdezett szakember azt is elmondta, hogy nemrégiben továbbképzés keretében volt egy konferencián, ahol ott volt a HIV/AIDS-szel foglalkozók szakmai krémje, de erről a változásról egy szót sem ejtettek.

Dr. Bánhegyi Dénes osztályvezető főorvost, (V. Belgyógyászati, Immunológiai Osztály – Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház) meglepte a decentralizáció híre. Szerinte osztályuk tökéletesen el tudta végezni a HIV-fertőzöttek ellátásának feladatát. A főorvos rámutatott arra a problémára is, hogy Magyarországon jelenleg csak 4 olyan szakember van, akik el tudják látni kifogástalanul és megfelelő tudással ezt a feladatot.

Dr. Bánhegyi Dénes osztályvezető főorvos szerint, sokkal nagyobb probléma ma, a HIV-fertőzöttek egyéb egészségügyi ellátásának a megszervezése. Ha ugyanis egy betegről kiderül, hogy HIV-fertőzött, akkor az orvosok, kórházak nem szívesen látják el. Ezen kellene változtatni a jövőben.

Megyasszai Melinda egészségügyi szakállamtitkár szerint a véradás népszerűsítése sokat lendítene az AIDS-elleni küzdelemben, hiszen véradáskor automatikusan HIV-tesztet is végeznek. Azonban ennek ellentmondani látszik az, hogy a HIV-fertőzés veszélyének kitettektől eleve nem is vehetnek vért, így nekik nem a véradás kapcsán kellene népszerűsíteni a HIV-szűrést.

Jakab István