Február 27-én a negyvenhét tagú Európa Tanács melegjogi dokumentum elfogadására készült, ám a nagy számú módosító javaslat miatt a döntést áprilisra halasztották. Híresztelések szerint az olasz néppárti képviselő akciója mögött a vatikáni diplomácia, konkrétan a párizsi nuncius áll.

A testület ezen a napon vitatta volna meg a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés elleni közös fellépésről szóló határozatát. Már a szavazás ellőt várható volt, hogy jelentős nézetkülönbség lehet a tagállamok között: az olaszok, a törökök és az oroszok részéről is lehetett hallani olyan hangokat, hogy nem értenek egyet a határozati javaslattal.

A meglehetősen terjedelmes, 28 oldalas, még 2009. december 8-án keltezett, 102 pontból álló javaslat („Diszkrimináció a szexuális orientáció és a genderidentitás alapján”) svájci szocialista előadója, Andreas Gross még az ülésezés előtt egy nappal úgy nyilatkozott, hogy a döntés a „jóindulat megnyilvánulása lehet a szexuális és a nemi kisebbségek felé”. Ennek egyében a javaslat simán átment a szakbizottságokban.

A téma a beterjesztő szerint továbbra is nagyon fontos. Bár történtek az elmúlt tíz évben jelentős előre lépések a diszkrimináció elleni fellépés terén, még sok teendő maradt. Sok embernek hiányos ismeretei vannak az LMBT-közösség tagjairól – fejtette ki Gross. A szexuális orientáció és a nemi identitás kérdése szerinte „kihívást jelent az Európa Tanács legtöbb országának, mert sok helyen sorozatosan megsértik az emberi jogokat”. Gross megállapítása szerint a melegeken kívül a „leszbikus nők, a biszexuálisok és a transzneműek is szenvednek a szolidaritás hiányától”, s a Coming Out mind a mai napig sok ember számára probléma. Számos, az LMBT-közösségbe tartozó embernek fizikai erőszakkal (akár gyilkossággal) is szembe kell néznie mássága miatt - hangsúlyozza Gross a javaslat bevezetőjében is.

A tárgyalás napján azonban a javaslathoz nyolcvan módosító indítványt nyújtottak be, többségét Luca Volontè olasz néppárti képviselő. A nagy számú indítvány meglepte az előadót is, aki maga kérte, hogy halasszák el a szavazást a következő plenáris ülésre, áprilisra.

Felszólalt az ülésen Lydia Err luxemburgi szocialista képviselő is, aki kifejtette, hogy az akció mögött egyértelműn a vatikáni diplomácia áll. A Vatikánnak ugyan nincsen szavazati joga a testületben (csak megfigyelői státussal rendelkezik), ám Luigi Ventura (kis képünkön) párizsi pápai nuncius január 8-án kelt levelében felszólította a 201 néppárti képviselőt, hogy módosításokkal tegyék jelentéktelenné a dokumentumot, s ha ez mégsem sikerül, az egészet ne szavazzák meg.

A határozati javaslat elég sok mindent tartalmaz, bár több esetben meglehetősen általános megfogalmazású. Felszólítanák a tagállamokat, hogy fogadjanak el antidiszkriminációs jogszabályokat, s indítsanak tolerancia-kampányokat a nagyobb mértékű elfogadás érdekében. Biztosítsák országukban a meleg közösség hatékony védelmét, különös tekintettel a Pride-ra (enek hiánya legutóbb Szerbia példáján volt szembetűnő). Törvényesen ismerjék el az együtt élő azonos nemű párokat, a házastársakéval egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel. Helyezzék hatályon kívül a határozattal ellentétes bírósági ítélkezési gyakorlatot.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy a nemváltásra készülő transzszexuálisok egyenlő bánásmódban részesüljenek az egészségügyi rendszerben. Nyissák meg továbbá az örökbefogadás intézményét meleg személyek és párok előtt. A javaslat le kíván számolni olyan téves társadalmi sztereotípiákkal is, mint például hogy a melegek felelősek a népesség fogyásáért. A javaslat szövege külön említi a tavaly Litvániában elfogadott meleg-ellenes javaslatot, elítélve annak tartalmát. A dokumentum vége felé található egy részletes táblázat arról, hogy egyes tagállamokban milyen jogi helyzete van a meleg pároknak. Ismertetik azon országokat, ahol létezik a melegházasság (Hollandia, 2001; Belgium, 2003; Spanyolország, 2005; Norvégia, 2009 és Svédország, 2009), s természetesen azon államokat is, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat van életben. Ezen országokat a táblázat két külön kategóriába veszi: azon országok, ahol a jog a heteró- és meleg párokat is megilleti (például Franciaország, Luxemburg és Andorra), és az olyanokat, ahol ez kifejezetten meleg jogintézmény (többek között Dánia, Finnország, Izland, Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság és Magyarország). A javaslat teljes szövege elérhető az Európa Tanács honlapján.

A módosító javaslatok többsége az örökbefogadással kapcsolatos: konkrétan törölnék a szövegből az erre vonatkozó részeket. Azt is kimondatná Volontè (képünkön), hogy az európai jog szerint a házasság és az élettársi kapcsolat csak különböző nemű párok között jöhet létre, s törölnék azt a mondatot is, mely szerint a homoszexuálisokat sújtó jogsértések „milliókat érintenek”. S azt is ki szeretné mondani, hogy a gyűlöletbeszéd és a megkülönböztetés tilalma nem vonatkozna vallási szervezetekre (az eredeti javaslat ugyanis kifejezetten kimondaná, hogy fel kell lépni mindenféle gyűlöletbeszéd ellen, érkezzen az akár az Internetről, közéleti személyiségektől vagy vallási vezetőktől).

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strassbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll minden olyan álllam előtt, mely elfogadja a jogállamiság intézményét, valamint garantálja az alapvető szabadság és emberi jogokat. Fontos hozzá tenni, hogy a Tanács nem az Európai Unió szerve, nem keverendő össze ugyanis az Európai Tanáccsal. Magyarország 1991 óta tagja a szervezetnek.

A testület különböző döntései között érdemi különbség van. Az állásfoglalást ugyanis egyszerű többséggel (50 % + egy szavazat) kell elfogadni, az ajánláshoz azonban kétharmados többség szükségeltetik. A testület korábban többször is foglalkozott kifejezetten a témával: 1989-ben fogadtak el egy jelentést a transzszexuálisok helyzetéről (1111), majd ezt követte 2000-ben az 1474-es számú ajánlás a leszbikusok és melegek helyzetéről. 2005-ben elfogadtak egy ajánlást az azonos nemű párok jogi elismerésére (10640), 2006-ban pedig az LMBT-csoportok szabad véleménynyilvánításával és gyülekezési jogával foglalkoztak (10832).

2008 januárjában megjelent egy új javaslat-tervezet a hátrányos megkülönböztetés témájában (11423), mellyel kapcsolatban úgy döntöttek, beépítik jelen nagyobb javaslatba. A javaslat előkészítésében közreműködött Jeffrey Weaks szociológia professzor, Joke Swiebel, az Európai Parlament LMBT-csoportjának vezetője, Louis-Georges Tin, a nemzetközi homofóbiaellenes nap (Idaho; május 17.) kezdeményezője, valamint Maxim Anmeghichean, az ILGA-Europe program-igazgatója is.

Hanzli Péter