Nemrég alakult meg a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) párt. Egyik vezetőjével, Ungár Klárával beszélgettünk céljaikról, jövőbeli terveikről és az LMBT-közösséget érintő programjukról.

Ősszel alakultatok meg, s ha jól tudom, a bíróság decemberben be is jegyezte a Szabad Emberek Magyarországért pártot. Mi volt a legfontosabb körülmény, amiért úgy gondoltátok, pártot kéne létrehozni?

Az a tény, hogy megszűnt egy eszmerendszer, egy program és egy legalább egymilliós szavazótábor képviselete. A sajátos magyar baloldali-liberális programra és az ezt a programot magukénak valló szavazókra gondolok. Ennek az önálló képviselete legkésőbb 1996-ban szűnt meg, az MSZP-SZDSZ tömb pedig két éve széthullott, és egyik maradványa sem képviseli már ezt az eszmerendszert, ezeket a választókat.

Több alapítótok is a Szabad Demokraták Szövetsége korábbi tagjai közül került ki, mint ahogy jó magad is. Úgy láttátok, az SZDSZ már nem a ti pártotok? Van-e összefüggés a korábbi kilépések és a pártalapítás között? S hová pozicionáljátok magatokat a hazai politikai palettán?

Igen, több alapítónk az SZDSZ volt tagjai közül került ki, még több pedig nem. Mint már mondtam, az SZDSZ megtagadta szociálliberális gyökereit és szervezetileg is darabjaira hullott. Közülünk senki sem maradt volna tovább az SZDSZ tagja, hiszen már nem volt a mi pártunk. Ennyiben van összefüggés a kilépés és a pártalapítás között.

A SZEMA egy szociálliberális párt. A jelenlegi hazai politikai palettán nem tudjuk és nem is akarjuk, sőt nem is fogjuk magunkat elhelyezni. Az önnáló liberális pólus megteremtése a célunk.

A honlapotokon a Kik vagyunk? felirat alatt ezt olvasom: "Nők és férfiak, fiatalok és öregebbek, cigányok és magyarok, buddhisták, zsidók, ateisták, keresztények, falusiak és városiak, melegek és heterók, szőkék, barnák, vörösek és feketék." Tudatos megfogalmazása ez a sokoldalúságra törekvésnek, a toleranciának?

Igen, tudatos. A nevünk is ezt jelenti. Sokszínű, nyitott Magyarországot szeretnénk, ahol – és ez talán az általad idézett mondat legfőbb üzenete – mindenki szabadon vállalhatja önmagát.

Úgy tudom, a korábbi tervekkel ellentétben mégsem indultok a 2010-es országgyűlési választásokon. Mi a célotok az elkövetkező választási ciklusra (2010-2014)?

Még próbálkozunk, hogy pénzt gyűjtsünk a kampányra, de sajnos úgy tűnik, nem tudjuk jelöltjeinknek biztosítani az induláshoz szükséges minimális összeget. Meglévő és remélt forrásainkat ezért inkább az önkormányzati választásokra fordítjuk. A következő négy évet szervezépítéssel és természetesen politizálással fogjuk tölteni. A 2014-es választásokra készen fogunk állni a megmérettetésre.

Mit tartasz politikai programotok legfontosabb célkitűzéseinek?

A mi programunk egyszerre mond nemet az állampárti és piacpárti populizmusra is. Nem válasz semmire az állam mindenhatóságával házalni, de az sem igaz, hogy ha leépítjük az államot, ha forrásokat vonunk el mindenhonnan, akkor minden jó lesz. A mi programunk legfőbb célkitűzése egy hatékonyan és átláthatóan működő, szolgáltató állam, és mindenekelőtt egy jól működő jogállam.

Arra a Jobbiktól eredő, sajnos összpártivá vált hazugságra is nemet mondunk, mely szerint Magyarország a szegényekre, a segélyezettekre költött hatalmas összegek miatt jutott bajba. Nem, a valóság az, hogy a szegénység elleni programokra, foglalkoztatásra, segélyre más jóléti intézkedésekkel összehasonlítva Magyarország igen kevés pénzt fordít, igaz – megfelelve az általános magyar állami gyakorlatnak – ezt rendkívül rosszul, ellenőrizetlenül, mindenféle visszacsatolás nélkül teszi.

Rátérve a talán olvasóinkat leginkább érdeklő kérdésekre: pártként mit kívántok tenni a hazai leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek helyzetének javításáért? Van-e valamilyen koncepciótok annak érdekében, hogy az LMBT emberek a társadalom egyenrangú tagjai legyenek, s minél kevesebb legyen a velük szembeni diszkrimináció?

A mi koncepciónk a teljes állampolgári jogegyenlőség. Nem látjuk ezt a kérdést bonyolultnak. Az LMBT embereket azonos jogoknak kell megilletnie a heteroszexuálisokkal. Ez a mi LMBT programunk.

Az Európai Unió nemrég ajánlásában fogalmazta meg a tagállamoknak a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetését. Mi az álláspontotok a nálunk 2009 júliusa óta létező bejegyzett élettársi kapcsolatról?

Szerintünk a bejegyzett élettársi kapcsolat rendkívül nagy lépés volt az LMBT emberek jogegyenlősége felé. Nagy lépés volt, de még korántsem valósult meg a teljes jogegyenlőség. A gyermekvállalás kérdésében például még sok tenni való van.

Az utóbbi hónapokban is többet hallani arról, hogy bizonyos politikai erők eltörölnék a törvényt, vagy olyan mértékben megváltoztatnák, mellyel gyakorlatilag kiüresítenék az intézményt. Mit szóltok ezekhez a tervekhez? Szerintetek mit lehetne tenni egy ilyen politikai lépés ellen?

A bejegyzett élettársi kapcsolat elleni KDNP-s és Jobbikos törekvések ellen, ha a következő parlamenti többség támogatná, mindent meg kell tenni, amit csak lehet. Az USA-ban akkor történt áttörés az LMBT jogokban (is), amikor a különböző kisebbségi csoportok, felismerve közös érdekeiket, képesek voltak legalább az eseti együttműködésre. Tiltakozni kell, és mindenkivel össze kell fogni, aki hajlandó nyíltan kiállni az emberek jogegyenlősége mellett. Nem szabad hagyni, hogy az LMBT embereket ismét megfosszák jogaiktól. De van egy olyan érzésem, hogy egy ilyen lépést Orbán Viktornak, az Európai Néppárt alelnökeként igen nehéz lenne megmagyaráznia nyugat-európai kollégáinak.

Az utóbbi években egyre több állam nyitja meg a házasság intézményét az azonos nemű párok előtt. Számos európai országban, így Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Svédországban és Norvégiában is van lehetőség erre, de Izrael, Dél-Afrika, Kanada és az Egyesült Államok több tagállama is lehetővé teszi mindezt. Mi a véleményetek a házasság megnyitásának lehetőségéről Magyarországon? Van ennek egyáltalán ma realitása hazánkban?

Ebben pragmatikusak vagyunk. A jelenlegi Alktománybíróság nyitott a bejegyzett élettársi kapcsolatra, ítételük indoklásából kiolvasható, hogy ennek keretein belül még több jogot alkotmányosnak tartana. Csak a törvényhozón múlik tehát, hogy mivel tölti fel ezt az intézményt. A lényeg tehát, hogy a házasággal járó összes jogot is bele lehetne foglalni, akár ma is a bejegyzett élettársi kapcsolatba.

A házassággal kapcsolatban azonban az Alkotmánybíróság konzervatív álláspontot foglalt el. Egy más összetételű Alkotmánybíróság természetesen másképp ítélheti meg a dolgot. A házasság kérdését tehát majd akkor érdemes újra elővenni, ha lesz lehetőség az elfogadására.

Mi a véleményetek az azonos nemű párok általi közös örökbefogadásáról? S arról, hogy egy meleg vagy leszbikus ember örökbe fogadhassa bejegyzett élettársának gyermekét?

Támogatjuk.

Támogatjátok-e a leszbikus párok mesterséges megtermékenyítésének lehetőségét?

Támogatjuk.

Mi a véleményetek az évente megrendezett Meleg Méltóság Menetről? Szándékotokban áll-e elmenni az idei felvonulásra?

Rendkívül fontosnak tartjuk a Meleg Méltóság Menetét. Én magam tavaly is részt vettem rajta, már nyitottam is meg az LMBT-fesztivált, amelynek a Menet csak az egyik, de az utóbbi idők attrocitásai miatt, legfontosabb eseménye. Természetesen, ahogy tavaly, úgy idén is részt fogunk venni rajta.

Az elmúlt két-három évben példátlan mértékű agresszió mutatkozott meg a Meleg Méltóság Menettel kapcsolatban, a rendezvényt ellentüntetők zavarták meg, s méltóságukban és testi épségükben fenyegették a felvonulókat. Szerintetek mit lehetne tenni annak érdekében, hogy hasonló erőszakos események ne fordulhassanak elő?

Itt is a jogállami működés elégtelensége teszi lehetővé, hogy idáig fajuljanak az események. Miért lehetséges, hogy a Meleg Mélóság Menete ellen nyíltan erőszakra buzdító, sőt az erőszakot szervező magánszemélyek, csoportok még az erőszak többszöri bekövetkezte után is szabadlábon vannak? Miért lehetséges az, hogy az ilyen személyek minden évben szabadon szervezkedhetnek? Miért lehetséges az, hogy a magyar bíróságok a létező, és az ilyen esetekre megalkotott törvényeket soha nem alkalmazzák? Egyrészről tehát rendőrségi, nemzetbiztonsági kérdés, hogy Magyarországon állampolgárok egy csoportja szabadon gyakorolhassa szabadságjogait, esetünkben a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot. Másrészről azonban a bírósági gyakorlattal is nagyon nagy baj van, és a törvényeken is lenne mit pontosítani, szigorítani.

Mi az álláspontja pártotoknak a gyűlöletbeszéd kérdésében? Támogatjátok-e azt, hogy büntethető legyen egy kisebbség egésze vagy annak tagja sérelmére elkövetett gyűlölet-beszéd?

Támogatjuk a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. Világosan definiálni kell a szólásszabadság határait. Kezdeményezni fogjuk a Büntető törvénykönyv, a Polgári törvénykönyv és a Szabálysértési törvény módosítását. De a bírósági gyakorlat radikális megváltozására is szükség van ahhoz, hogy a helyzet javuljon.

Húsz évvel a rendszerváltás és például a homoszexualitás betegségként való azonosításának megszűnése után az élet számos területén ma is tabuként tekintenek a kérdésre. Az iskolában például a gyerekek, tanulók semmit sem hallanak erről, legalábbis nem kötelező erről beszélni. Támogatjátok-e azt, hogy az iskolai oktatásban megjelenjen az LMBT személyekről szóló felvilágosítás? Hogy legyenek iskolai tolerancia-programok? Szükséges-e egyáltalán szerintetek az iskolai tantervekbe bevenni az LMBT témát?

A magyar tankönyvekben, ahogy az ország kisebbségei, az időközben Magyarországtól elszakadt nemzetiségek, mai szomszédaink, a határon túli magyarság, az LMBT emberek sem nagyon léteznek. Igaz, az LMBT emberek talán egyáltalán nem (legfeljebb a Holokauszt áldozatai között említik meg a homoszexuálisokat). A SZEMA szerint ebben a kérdésben átfogó változásokra van szükség a közoktatásban, és igen, az LMBT emberekkel kapcsolatos ismeretek átadásának, a felvilágosításnak is a tanterv részének kell lennie. Szerintünk az iskola feladata az állampolgári nevelés is, amelynek elengedhetetlen része a toleranciára, a más vélemény elfogadására, a demokratikus normákra való nevelés.

Az interjút készítette: Hanzli Péter