A Magyar Országgyűlés 2009. április 21-én fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, melyet többen megtámadtak, de döntés még nem született. A lehetséges okokról kérdeztük Dr. Fleck Zoltán jogszociológust.

Az Ön véleménye szerint mi lehet annak az oka, hogy a testület még nem tudott dönteni a kérdésben?

Egyáltalán nem szokatlan, hogy az AB sokáig késlekedik egy-egy beadvány napirendre tűzésével. Az is előfordul, hogy többször futnak neki egy kérdésnek. Amíg nem közlik, hogy ez miért van, addig csak találgatni lehet: alapvető kérdésekben sincs konszenzus, nem elég kidolgozott a határozattervezet, stb.

Általánosságban be tudná-e mutatni olvasóinknak, hogy hogyan működik az Alkotmánybíróság döntési mechanizmusa a benyújtástól a határozat kihirdetéséig?

Ami érdekes, az néhány egyszerű momentum: ki lesz az ügy előadó bírája, vagyis ki fogja kidolgozni és előterjeszteni a határozat tervezetét. Ezen sok múlik, a testület elnöke dönti el, hogy ki kapja az ügyet. A bírókat szakemberek segítik, utánanéznek a nemzetközi szabályozásnak, szakmai előkészítést végeznek. Az ülésen megtárgyalják az előadott tervezetet és ha a többség egyetért vele, döntést hozhatnak. Ebben az esetben az egyet nem értő bírók különvéleményt vagy párhuzamos véleményt fűzhetnek a többségi határozathoz. Az AB honlapján elérhető az ideiglenes ügyrend. Akkor fordulhat elő jelentős csúszás, ha egy nehéz kérdésben olyan terjeszti elő a határozatot, akinek az álláspontjával a többség nem ért egyet. Ekkor nehezen születik meg a többségi határozat.

Rendkívülinek számít-e, hogyha a testület az első, májusban benyújtott kérelem óta, vagyis 10 hónapja nem tudott dönteni?

Nem, ilyen előfordult már, sőt sokkal hosszabb idő is eltelik a határozathozatalig néha. Az AB-ről szóló törvény szerint a testület ügyrendjét az Országgyűlés alkotja meg, de ez eddig nem történt meg. Jelenleg is egy ideiglenes ügyrendben rendezte maga az AB saját működési rendjét. Ebben nincsenek határidők, nincs olyan eljárási kötelezettség, amely alapján a késedelmet vagy az egyáltalán nem napirendre tűzött beadványt kifogásolni lehetne.

Ön szerint, ha a testület esetleg eltörli a bejegyzett élettársi kapcsolatot, annak milyen jogkövetkezményei lehetnek? Gondolok arra, hogy a törvény július 1-e óta életben van, s csak december 27-éig 69 azonos nemű pár élt a lehetőséggel…

Az időmúlás ebben az esetben komoly jogbizonytalanságot eredményezne. A hatályos törvény alapján rendezett státuszok utólagos „hatályon kívül helyezése” valóban súlyos társadalmi ár lenne. Az AB-nek ilyen esetekben érzékelnie kell, hogy az időmúlás maga alkotmányos visszásságot okoz. Képes maga az AB is jogbizonytalanságot előidézni.

Az interjút készítette: Hanzli Péter