A napokban ismét felröppentek azok a korábban is elhangzott hírek a Fidesz-KDNP terveiről, melyek érintenék többek között a BÉK-et is. Kérdés: mit jelent az, hogy „nem akarják a társadalomra erőltetni a kereszténydemokrata modellt”.

A napokban először az Origo számolt be a kérdésről, s mai számában a Népszabadság is ezzel foglalkozik a címoldalán, valamint Magyarország rovatában. Jelen cikk megemlíti, hogy a Fidesz-KDNP – korábbi kijelentéseivel összhangban – vissza kívánja vonni a tavaly elfogadott, és bizonyos részleteiben idén május 1-én életbe lépő Új Polgári Törvénykönyvet. Az indítékokkal kapcsolatban Harrach Péter azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy „szeretnénk megvédeni és megerősíteni a házasság és a család intézményét”.

A tervek szerint visszavonatnák a mintegy 1200 paragrafusból álló jogszabály-gyűjteményt, elsősorban annak családjogi része miatt. A lapnak nyilatkozva a volt szociális és családügyi miniszter kifejtette: „valóban szeretnék megvédeni és megerősíteni a házasság és a család intézményét, de nem akarják a társadalomra erőltetni a kereszténydemokrata modellt”. A tervezett módosításokat a politikus szerint a demográfiai mutatók indokolják, s az, hogy „a házasság intézménye nagy válságban van”.

A jogszabály tartalmazza azt az azonos nemű párokra vonatkozó bejegyzett élettársi kapcsolatot is, melyet jelenleg külön törvény szabályoz. A Ptk. vitája során KDNP-s képviselők már indítványozták a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafusok elhagyását, és az Alkotmánybírósághoz is fordultak az ügyben. „Az azonos neműek párkapcsolatának házasság szintjére történő emelése, amelyet a törvényjavaslat gyakorlatilag a magáévá tesz, elfogadhatatlan és egyben alkotmányellenes” – írták akkor. A Népszabadság felvetésére, hogy a Fidesz és a KDNP ezt a passzust a jövőben is határozottan elutasítaná-e, Harrach – meglehetősen talányosan – azt válaszolta: „értelmezésünk szerint a házasság definíciója egy férfi és egy nő tartós kizárólagos kapcsolata”. A politikus hozzátette, hogy az egyneműek (sic!) együttélését is nyilván szabályozni kell, de nem a házasság intézményével összefüggésben.

A KDNP-s javaslatok között szerepel az is, hogy vegyék vissza a hűségre való utalást a házasság kapcsán, s megtartanák azt a jelenlegi szabályt is, amely szerint házasságot csak harmincnapos várakozási idő –és felkészítés – után lehet kötni. A legérdekesebb – eddig sehol nem szabályozott – javaslat lenne a jegyesség bevezetése.

Azon kívül, hogy a nemsokára életbe lépő, és később esetlegesen eltörölt törvény joghézagokat, későbbi jogvitákat eredményezhet, külön felmerül a bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése is. Azt ugyanis – mint már említettük – külön törvény szabályozza jelenleg (a 2009. évi XXIX. t.), melyet az Alkotmánybíróság nemrég alkotmányosnak talált. Tehát, ha az újkormány el kívánná törölni a BÉK-et, nem lenne elég az új Ptk. törlése, hanem külön a BÉK-ről szóló törvényt is el kéne törölnie, mely szintén csak egyszerű többséget kíván. Vagy esetleg megelégednének azzal is, hogy a Ptk.-t törlik, meghagyva a külön törvényt, ezzel érve el azt, hogy mindezt a kérdést nem a családjog szintjén szabályozzák? Viszont ennek kapcsán felmerül az a kérdés is: mit jelent az, hogy a Fidesz-KDNP képviselői „nem akarják a társadalomra erőltetni a kereszténydemokrata modellt”? Vajon a bejegyzett élettársi kapcsolat esetleges eltörlése, a házasság visszaszabályozása, vagy a jegyesség törvényben rögzítése nem a „kereszténydemokrata modell” ráerőltetése az országra?

fotó: gay.sx

Hanzli Péter