Nemrég zárult le egy, a hazai középiskolás és egyetemi diákok jövőképével foglalkozó vizsgálat. A Magyarország 2025 névre keresztelt MTA-s kutatás többek között az azonos nemű párok házasságának kérdésére is kiterjedt.

Hogyan gondolkodnak a mai középiskolások és egyetemisták a jövőről? Milyen jövőalakító gondolatok munkálnak a jelenben? Mi jellemezheti őket másfél évtized múlva? – ezekre a kérdésekre kerestek választ a Dr. Nováky Erzsébet (Az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára) által vezetett akadémiai kutatás keretében. És - részben - meglepő válaszok is születtek.

A legtöbb diák több nyelvet szeretne beszélni (elsőként az angolt), 79 százalékuk kifejezetten szeretne családot (átlagosan két gyereket), viszont az is kiderült a vizsgálatból, hogy a középiskolás diákok mintegy 30 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét (az egyetemisták esetében ez az adat 20 százalék). Európai identitásukat nemzeti identitásuk megőrzésével együtt tervezik, s rendkívül fontosak számukra a környezetvédelmi szempontok. A többség szerint 2025-re már fizetős lesz az eégszségügy, érzékelik a nyugdíjasok ellátásának problémáját és új politikai pártokat is szeretnének.

A kutatókat is meglepte azonban, hogy a válaszoló diákok többsége úgy véli: 2025-ben az elfogadás és a megértés jellemzi hazánk társadalmát. Sok külföldi él majd itt, akit befogad a többség. A diákok szerint megszokott és megengedett lesz az azonos neműek házassága, illetve számukra az örökbefogadás (ugyanakkor a középiskolai diákok közül ezt sokan elutasítják - emeli ki a kutatás).

A tanulmány első kötetének 225-227. oldalán olvasható némileg részletesebb írás a kérdésről - a rendkívül beszédes "Enyhülő melegfront" - a homoszexualitás társadalmi elfogadottsága 2025-ben" címmel. A melegeket érintő kérdésekben azonban a kutatás meglehetősen szűkszavú és csak általánosságokban fogalmaz. Megállapítja: "2025-ig tehát a szexuális irányultságuk miatt megbélyegzettekről lekerül a stigma. A csoport a társadalom életképes, működő részévé váliik." Szó esik még a meleg szubkultúra elfogadottságáról, arról, hogy vélhetően senki sem akadályozza majd a melegség filmek, színdarabok, könyvek formájában történő megjelentetését. A kutatás eredménye szerint továbbra is a beleegyezési korhatár marad az egyik neuralgikus pont, valamint "a homoszexuális tanárok foglalkoztatása,  illetve a melegeket pozitív színben feltüntető tévéműsorok témája." Kiemelik a szülők felelősségét is abban, hogy a gyermekük hogyan juthat el a melegek megvetésétől a "buziverésig". A fejezet végén arról esik szó, hogy a még mindig nagy morális tekintélynek számító katolikus egyház megnyilatkozásai sem segítik a melegek diszkriminációjának megakadályozását.

A 2007-ben kezdődött kutatást végző bizottság küldetéséről a következőket olvashatjuk: "A kutatásban figyelmünket azokra a váratlan, új jelenségekre irányítjuk, amelyeknek a jelenben nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget, e a jövőt nagymértékben átalakíthatják. Fantáziadús elképzelések megfogalmazására törekszünk, mint amilyen volt pl. az 1980-as évek elején a japán Masuda elképzelése az információs társadalomról, vagy másoké a mobiltelefonok gyors elterjedéséről, vagy a sejtbankról. A jövőt nem megjósolni akarjuk, hanem azt keressük, hogy a magyar társadalom milyen új jelenségekkel találhatja szembe magát a közeljövőben, és hogyan reagál azokra. Nem a múltat és a jelent folytató jövőalternatívákat keressük, hanem az azoktól elsősorban minőségileg eltérő jövőlehetőségeket." A kutatás eredményeit tükröző ún. Fehér Könyv első kötete ITT olvasható, a húsz oldalas vezetői összefoglaló ITT, a kutatásról pedig bővebb információk találhatók a Jövőkutatási Bizottság honlapján.

fotó: mta.hu

Hanzli Péter