Jane Czyzsleska egy leszbikusok számára készülő angol lap, a „Diva” vezető szerkesztője. Az exkluzív interjút a „TÊTU” melegeknek szóló francia havilap készítette. TÊTU: Miért sokkal előre haladottabb a leszbikus közösség Angliában?

Jane Czyzsleska: Először is azért, mert mára már a homofóbia „idejét múlt”. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy semmilyen formában nincs jelen, de Anglia nagyobb része megértette, hogy el kell fogadni a változást. Még a konzervatívok is belátták. A meleg jogok már nem osztják meg a bal és jobb oldalt.

Nálunk a bejegyzett élettársi viszony is olyan, mintha a házasságot ünnepelnék hatalmas fényűzéssel és ceremóniával. A hagyomány igen is fontos, szól ez azoknak a családoknak, akik még mindig zavarba tudnak jönni, pedig itt aztán semmi szégyellni való nincs. Már egész üzletág fejlődött ki, ami csak még jobban hozzájárul, hogy még többen bejegyeztessék magukat és ugye ez is támogatja a leszbikusok önelfogadását. Nagyon sok az olyan bár Londonban, ahol rendszeresen szerveznek „lányos” estéket. Sok leszbikus egyesület és szabadidő klub is alakult mostanra.

TÊTU: Hogy – hogy Anglia ilyen nyitott?

Jane Czyzsleska: Anglia nem egy katolikus, hanem egy protestáns állam, puritánság nélkül. Szerintem ez vezetett a toleránsabb szemléletmódhoz (1967: a homoszexualitás legalizálása). Úgy a 70-es években kezdődött el az egész, amikor közismert TV-s sztárok mint John Inman vagy Larry Grayson előbújtak. Ilyesmi a leszbikusokat tekintve csak sokkal később történt. Mostanában azonban több ismert nő is előbújt, mint Clare Balding és Jane Hill BBC műsorvezetők, növelve az angliai leszbikusok önbizalmát. A televíziónak nagyon nagy szerepe van a közösségformálásban. Az „L” nevű sorozat igen nézett volt Angliában és legalább az emberekben tudatosult, hogy nem minden leszbikus kamionsofőr. A BBC-nek pedig most egy új, induló sorozata van, a „Lip Service”, amelyik Glasgow-ban játszódik, és leszbikusok életét mutatja be.

TÊTU: Milyen formát ölt a homofóbia Angliában?

Jane Czyzsleska: A legnagyobb baj, hogy még mindig jelen van és ráadásul a leszbikusok kettős diszkriminációtól is szenvednek. Az egyik a klasszikus értelemben vett homofóbia a másik pedig a sovinizmus. Társadalmunk a nőt a férfihoz való viszonyában definiálja, így nehéz is megérteni, hogy végtére hogyan is működnek a leszbikusok. Egy újabb kutatás kimutatta, hogy a legnépszerűbb BBC1-es csatornán a leszbikusokat csak 29 másodpercig említik és hát akkor sem a legszebbek hangzanak el róluk. Másrészről azonban a melegek megpróbálják rávenni őket, hogy vegyenek részt a felvonuláson és a különböző LMBT szervezetek tevékenységében. Ezenkívül még nagyon sok helyi szerveződés van az Egyesült Királyság egész területén. Egyre több blogot működtetnek amatőrök leszbikusoknak, és olyan oldalak, mint a Stonewall is a támogatja a fiatal LMBT tagokat.

fotó: tetu.com

Rózsa Milán