Nagy pofont kapott Obama elnök a Szenátustól. Az amerikai szövetségi törvényhozás felsőháza nem fogadta el ugyanis azt a javaslatot, mely a nyíltan meleg katonák szolgálatát tiltó jelenlegi törvény eltörlését célozta. Obama azt szerette volna, hogy már az év végétől nyíljon meg a sereg a melegek előtt.

A Szenátus csütörtöki döntése ezzel alaposan keresztül húzta az elnök számításait. A végszavazást több napos intenzív tárgyalások előzték meg a demokrata többség és a republikánusok között, ám végül nem gyűlt össze a minősített többséghez szükséges 60 szavazat: „csak” 57 szenátor szavazta meg azt, s 40 szenátor elutasította a DADT eltörlését. Ez azt jelenti, hogy az elnök hívei, a demokraták közül is volt, aki nemmel szavazott (később kiderült: egy demokrata szenátor, Joe Manchin szavazott az indítvány ellen, amelyért elnézést is kért, ugyanakkor hozzátette: nem a javaslattal nem ért egyet, hanem annak időzítésével).

Ez a jóváhagyás kellett volna ahhoz, hogy a Pentagon elkezdhesse e katonai tabu ledöntését. Obama elnök (a kis képen) aznapi nyilatkozatában azt mondta: „nagyon csalódott”. Hozzá tette azonban, hogy bár a csütörtöki szavazástól csalódott, és vélhetően sokan csalódottak, nem szabad feladni erőfeszítéseinket, és felszólította a szenátust, hogy még egyszer „gondolja át ezt a fontos kérdést", lehetőleg még a karácsonyi ünnepek előtt.

Közvetlenül a szavazás után, a republikánus maine-i szenátor: Susan Collins és független szenátor társa, Joe Lieberman (Connecticut - ketten a nagy képen) összehívott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentették, hogy hatályon kívül kell helyezni a törvény eltörléséhez kapcsolódó projekt pénzügyi részét is (az eltörlésnek ugyanis jelentős pénzügyi kihatásai is vannak). Lieberman azt is is elmondta azonban, hogy már beszélt a többségi demokrata frakció vezetőjével, Harry Reid-del, és beleegyeztek abba, hogy felülvizsgálják az új törvényjavaslatot még karácsony előtt. Reid szóvivője, Regan LaChapelle azt is megerősítette, hogy Reid is támogatója a javaslatnak. Viszont azt is kiemelte, hogy „jelentős republikánus támogatásra is szükség lenne az előrehaladás érdekében”. A republikánus ellenzék többségének nem tetszik a „gyorsított eljárás”, ők még hosszabb időt szeretnének a módosításhoz.

Az elnök korábban arra kérte a Kongresszust, hogy töröljék el az említett, még 1993-ban elfogadott törvényt (Don’t Ask, Don’t Tell; vagyis „Ne kérdezd, ne mondd meg” törvény), amely szerint a meleg és leszbikus amerikai katonáknak muszáj leplezni a szexuális irányultságukat, különben kirúgják őket a hadseregből. A törvény hatályba lépése óta becslések szerint 14 ezer főt bocsátottak el a hadseregből emiatt.

Az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, Mike Mullen – a korábbi, legalábbis ellentmondásos nyilatkozatok után –azt mondta a múlt héten, hogy az amerikai hadsereg „készen áll” az ellentmondásos törvényszöveg eltörlésére. Egy friss Pentagon-tanulmány kimutatta, hogy a 115 ezer megkérdezett katonának és a 44 ezer szintén megkérdezett katona hozzátartozójának mintegy 70 százaléka egyetért a korlátozás eltörlésével. Néhány republikánus szenátor azonban lényegében attól tart, hogy a törvény hatályon kívül helyezése veszélyeztetné a katonák hatékonyságát a harcban. A törvény eltörlését a Kongresszus alsóháza, a Képviselőház már májusban megszavazta, méghozzá elég jelentős többséggel, 234:194 arányban.

fotók: gay.ru; advocate.com

Hanzli Péter