December 18-án, második nekifutásra eltörölte az amerikai szövetségi Szenátus a Ne kérdezd, ne mondd meg („Don’t Ask, Don’t Tell”) törvényt, melyet korábbi szavazásán elutasított. Ezzel az utolsó akadály is elhárult az 1993 óta hatályban lévő törvény eltörlése előtt, mely akadályozta a nyíltan leszbikus és meleg katonák szolgálatát.

A döntés sokakat meglepett, hiszen múlt csütörtökön nem gyűlt össze a kellő számú szavazat a törvény eltörléséhez. Akkor „csak” 57 szenátor szavazta meg azt, 40 szenátor viszont elutasította a DADT eltörlését. Miután a Kongresszus alsóháza ismét elfogadta a javaslatot, a szombat délutáni szenátusi szavazati arány jelentős változást tükröz (65:30), amely azt jelzi, hogy több eddig elutasító szenátort sikerült meggyőzni a törvény eltörlésének helyességéről. Egész pontosan nyolc republikánus szenátor csatlakozott a végszavazás során a demokratákhoz: Scott Brown, Susan Collins, Mark Kirk, Lisa Murkowski, Olympia Snowe, George Voinovich, John Ensign és Richard Burr.

Így a javaslat már csak Barack Obama elnök aláírására vár, hogy 17 év után végleg búcsút vehessenek a DADT-től. A szavazásra nagy figyelmet szentelt a Fehér Ház is, több elnöki munkatárs (Jim Messina, Valerie Jarrett, Brian Bond, Tina Tchen és Shin Inouye) is személyesen volt jelen a szavazáson a Szenátus karzatán.

Az elnöki hivatal egyik – anonimitást kérő munkatársa – azt is elárulta a sajtónak, hogy Obama elnök is végig kísérte az eseményeket. „Az elnök nagyon izgatott volt” az eredménytől, s egészen végig telefonkapcsolatban volt a jelenlévőkkel. „Ez egy jelentős győzelem, s ezt az Elnök nagyon-nagyon szerette volna. Ez az egyik legjelentősebb polgárjogi lépés a történelemben” – nyilatkozott a sajtónak a névtelen forrás. A lépést szintén üdvözölte a Szenátus demokrata párti elnöke, Nancy Pelosi is.

Nem sokkal később az Elnök nyilatkozatot adott ki, melyben üdvözölte, és ő maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést. Szerinte épp itt volt az ideje, hogy lezárják a nemzet történetének ezt a szakaszát. „Itt az ideje felismerni, hogy az áldozat, vitézség és a tisztesség nem a szexuális irányultságon múlik”, mint ahogy a faji vagy nemi, vallási vagy hitvallásbeli hovatartozástól is független. „Itt az ideje, hogy a nyíltan meleg és leszbikus amerikaiak is szolgálhassák az országot”. Obama szóvivője, Robert Gibbs azt is közölte, hogy az Elnök a jövő héten aláírja a törvényt.

A mostani, gyorsított döntés persze nem volt véletlen. Obama egykori republikánus kihívója, John McCain arizonai szenátor és számos más republikánus politikus fogalmazott úgy, hogy még kéne időt hagyni a kérdés megtárgyalására. E mögött azonban vélhetően az állhatott, hogy az idén novemberben rendezett szenátusi választás alaposan átrendezi a felsőház összetételét. Elfogy ugyanis a demokrata többség, s a januárban felálló, republikánus többségű új testület vélhetően nem fogadta volna el a törvény eltörlését.

John McCain természetesen kritizálta a döntést. Véleménye szerint ez „egy nagyon szomorú nap” Amerika történetében, ám reméli, hogy mikor életbe lép a módosítás, „meg fogjuk érteni, hogy milyen nagy kárt tettünk”. Nyilatkozatában rímelt a haditengerészet tábornokának nem régi nyilatkozatára is arról (lásd. korábbi cikkünket), hogy mindez rontani fogja a hadsereg morálját, s a változtatás akár ártatlan katonák életét is követelheti.

A DADT kérdése az utóbbi egy év egyik legfontosabb témája volt az Egyesült Államokban. Az eltörlést ellenző konzervatívok számára fontos volt a tilalom fenntartásának hangoztatása, míg az amerikai melegszervezetek számára – több más témát is megelőzve – a DADT eltörlése vált az elsődleges LMBT-jogi lépéssé. A melegszervezetek részéről az elmúlt egy évben sokat kritizálták is az Elnököt, hiszen Obama már választási kampányában, 2009 őszén megígérte a DADT eltörlését, ám arra mindeddig várni kellett.

Robert Gates védelmi miniszter azt is elárulta: a törvény eltörlésének hatályba lépéséig az még érvényben van, bár hozzátette, hogy igazándiból a Pentagon már idén október óta nem igen alkalmazza azt (vagyis azóta nem történt olyan eset, hogy valakit szexuális orientációja miatt mentettek volna fel a szolgálat alól). Az életbe lépéshez tehát még 60 napot várni kell.

fotó: msartsalliance.com

Hanzli Péter