Helyi leszbikus szervezetek nehezményezték, hogy a II. világháború LMBT áldozatainak emlékéül állított berlini Homomonument keretében megállás nélkül vetített film csak egy férfipáros csókolózását mutatja, és női párét nem.

Az emlékmű maga egy 2,6 méter magas és 1,9 méter széles betontömb, melyben van egy ablak. Ebbe nézve az érdeklődő egy videóklipet láthat, amiben két férfi csókolózik: a leszbikusok javaslata szerint férfi és női párokat felváltva kéne ábrázolni.

A német kormány képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeképp arra jutottak a felek, hogy kétévente cserélni fogják a filmet, miben a legközelebbi cserétől kezdve meleg és leszbikus párok egyaránt föl fognak tűnni.

„Érthető a civil ebbéli szervezetek véleménye; nemcsak a férfiakat érintő deportálásokra kell gondolnunk a jogcsorbítások alatt. A világháború alatt a leszbikusokat is sértették szabadságjogaikban, például azzal, hogy betiltották a homoszexuális írónők műveit” - nyilatkozta Bernd Neumann, kulturális miniszter. (Neumann mellesleg a Keresztény-demokrata Néppárt egyik vezető politikusa. Epedve várom a percet, amikor magyarországi kollégái kiállnak a leszbikusok jogaiért.)

Nagyon sokáig mellőzték az LMBT kisebbség második világháborúban játszott - meglehetősen elhallgatott - szerepét: a helyzetnek Richard von Weizsäcker, az NSZK egykori, konzervatív köztársasági elnöke vetett véget, amikor 1985-ben egy megemlékezésen a melegeket is fölsorolta  a nácizmus áldozatai között. 2003-ban a Bundestag döntött egy, a második világháború LMBT áldozatainak emléket állító emlékmű felállításáról, amit végül is 2008-ban adott át a melegségét nyíltan vállaló szociáldemokrata főpolgármester, Klaus Wowereit.

Nem kell elájulni, odaát sincs kolbászból a kerítés: a Homomonumentet sajnos azóta többször is megrongálták.

fotó: berlijn-blog.nl

Langer Ármin