Márciusban várhatóan ismét összeül a Nemzeti AIDS Bizottság, mely minden bizonnyal tárgyalja a HIV-fertőzöttek kezelésének decentralizálását. Bár még a 2010-es HIV-fertőzésről szóló adatokat nem hozták nyilvánosságra, az már tudható, hogy tavaly a kiszűrt fertőzöttek száma minden eddiginél több volt.

A NAB február 16-i ülése elmaradt. A bizottság tagjainak fontosabb egyéb tevékenysége miatt. A NAB várhatóan márciusban ülésezik majd.

Magyarországon kétévente duplázódni látszik az újonnan kiszűrt HIV-fertőzöttek száma. Ezzel együtt statisztikailag még mindig az alacsony fertőzöttségű országok között vagyunk, ami a szűrések alacsony számának tudható be.

A szűrések száma Magyarországon az elmúlt években történt emelkedés ellenére még mindig nagyon alacsony. A statisztikai adatok szerint 1000 lakosra Magyarországon jut az ötödik legkevesebb HIV szűrővizsgálat (9,1) a WHO Európai régiójában. A kevés vizsgálat betudható annak is, hogy Magyarországon még mindig kifejezetten alacsony a felderített HIV-fertőzöttek száma, és ezért nincs benne a köztudatban a fertőzés veszélye. Magyarországon stratégiai feladat lenne a szűrővizsgálatok számának növelése, különös tekintettel a rizikócsoportba tartozókra és a terhes nőkre.

Tavaly jelent meg az egészségügyi kormányzat HIV-fertőzöttek kezeléséről szóló rendelete, mely decentralizálta a tünetmentes HIV-fertőzöttek gondozását, ami azt jelenti, hogy a gyógyszeres kezelésre nem szoruló HIV-fertőzöttek a területileg kijelölt bőr- és nemibeteg gondozókba is járhatnak ellenőrző vérvételre. A gyógyszeres kezelés alatt álló HIV-pozitívoknak továbbra is az országosan egyetlen ambulanciára kell járniuk.

A decentralizáció kapcsán ugyan kijelölték azokat a laboratóriumokat, akik illetékesek lennének a szükséges speciális diagnosztikai vizsgálatokat elvégezni, azonban a miniszteri rendelethez végrehajtási utasítás már nem készült. Valószínűleg emiatt sem történt változás tavaly a HIV-fertőzöttek ellátásában.

Az új Nemzeti AIDS Stratégia tervezete az előkészítés fázisában a következők megvalósítását taglalja:
„Az antiretrovirális gyógyszerekkel nem kezelt betegek orvosi ellátását, betegségük stádiumának ellenőrzését célszerű lenne vidéki központokba “kiszervezni”, például a három orvosegyetemhez (Debreceni, Pécsi és Szegedi Egyetem) csatolni. Ehhez létre kell hozni megfelelően képzett, infektológusok által irányított járóbeteg rendeléseket, megfelelő speciális laboratóriumi háttérrel.

Ezeket a szolgáltatásokat a betegeknek a területileg illetékes szolgáltatóknál kell megkapniuk, a nem fertőzött betegekhez hasonlóan. Meg kell változtatni az egyes egészségügyi szolgáltatók elutasító magatartását a HIV fertőzött betegek ellátásával kapcsolatban. Ebben rendeleti és továbbképzési feladatok egyaránt lennének.

A HIV fertőzéssel, betegséggel kapcsolatos ismeretek oktatását mind a graduális képzésben, mind a folyamatos kötelező posztgraduális tanfolyamok keretében kötelezően oktatni kell.

Kiterjedtebb HIV szűrővizsgálatot célzó politika, alacsonyabb “küszöbű” elérhetőség, gyorstesztek kiterjedtebb alkalmazása, egyidejű helyszíni diagnosztika, célravezető lenne elsősorban a magas fertőzési kockázatnak kitett közösségek körében, kihelyezett vizsgálatok végzésével.”

A tavaly decemberben megjelent stratégia tervezet, még nem a végleges, így az egészségügyi tárca álláspontját nem tükrözi.

Jakab István
2011-02-17