Bár a megfogalmazás sarkosnak tűnhet (az új Alkotmány normaszövege ugyanis nem egy az egyben a melegházasság tilalmát mondja ki), a lényegen ez mit sem változtat. A tegnap délután napvilágra került, ám a Fidesz-KDNP által elvileg a mai napon elfogadandó szöveg a házasságot – a korábbi információkkal megegyezően – férfi és nő kapcsolataként írja le.

Az említett szakasz (egyelőre K. cikk néven) a házassággal kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” (A teljes szöveg megtekinthető ITT.) Tehát a szöveg nem egy az egyben mondja ki a melegházasság tilalmát, hanem a házasság fogalmát definiálja férfi és nő kapcsolataként, ezzel együtt indirekt módon kizárva az azonos nemű párokat a házasság lehetőségéből.

A kormánypártoktól mindez a megfogalmazás abszolút nem számít meglepetésnek, a korábbi megszólalások, valamint az új Alkotmány előző, később munkapéldánynak visszaminősített változata is kimondta ugyanezt. Az több fórumon is elhangzott már, hogy az Alkotmány ilyen értelmű szövegezése hátrányosan érintené az LMBT-kisebbség tagjait, ráadásul hosszú távon. Ha ugyanis az Alkotmányban rögzítődik mindez, akkor évekre „bebetonozódik” a házasság fogalmának szűk körű értelmezése, meggátolva ezzel a természetes jogfejlődést. Ha azt nézzük, hogy az eddigi eredmények (élettársi kapcsolat megnyitása, azonos beleegyezési korhatár, bejegyzett élettársi kapcsolat) is egy ilyen lassú, ám egyre gyorsuló jogfejlődésnek köszönhetik létüket, ez hamar nyilvánvalóvá válik.

Mint ahogy a nemrég elhunyt Romsauer Lajos egy 2009. júliusi levelében megfogalmazta: „Az 1400-as évektől II. Józsefig eltelt 400 évben a homoszexualitás halállal büntetendő főbenjáró bűnnek számított Európában. Ezt követően már 100 év is elég volt, hogy a felnőtt egyneműek kölcsönös beleegyezés alapján történő nemi aktusát a törvény már nem rendelte büntetni, és a melegjogi mozgalmak elérték, hogy mára már egyforma a fiúk és a lányok kiskorúsági büntetlenségi határa, és már 26 napja a házassági jogokkal bíró törvényes élettársi bejegyzés is él.”

S a hatalom jelzi most, hogy „eddig, és ne tovább”. Mint ahogy tavaly ősszel a gay.ru nevű orosz meleg portál szerzője fogalmazott: „Most már azonban világossá válik, hogy a magyar melegek és leszbikusok nem számíthatnak többre: a civil partnerkapcsolat számukra „elérhető”, ám a teljes jogú házasságról, amelyben ugyanolyan szerzett jogokkal rendelkeznek, mint a heteroszexuális párok, még csak nem is álmodhatnak”.

A dokumentum hivatalos benyújtásával vélhetően ismét megmozdul a hazai (és nemzetközi) meleg közélet. Egy meleg blogger, Captain, a Papírhajó blog tulajdonosa nemrég egy, a melegházasságot tiltó alkotmány elleni aláírás-gyűjtésbe kezdett, Nyilatkozat az egyenjogúságról címmel (l. bővebben). Korábban, 2010. október 25-én, még a tervek nyilvánosságra kerülése után sajtóközleményt adott ki a Magyar LMBT Szövetség, tiltakozva a tervezet ellen, amelyet akkor több országos sajtótermék (és részben a külföldi sajtó) is lehozott. 2010. február végén a Magyar LMBT Szövetség levélben fejtette ki álláspontját a kérdésben és személyes találkozót kért a kodifikációt vezető Szájer Józseftől (ebből azonban nem lett semmi). A Háttér Társaság ugyanakkor napi kapcsolatban áll több nemzetközi melegszervezettel, így az ILGA-Europe európai meleg ernyőszervezettel, az Európai Parlament LMBT Intergroupjával, az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságával, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosával is. S várhatóan a napokban a hazai melegszervezetek újabb tiltakozó sajtóanyagot adnak ki. A nem szervezett keretek között működő meleg csoportok is mozgolódni látszanak; elég például a nemrég a Facebook-on alakult PinkForce nevű csoportra, és az általuk tervezett kiss inn-demonstrációra gondolni.

A helyzet azonban nem egyszerű – tudtuk meg Dombos Tamástól, a Háttér Társaság a Melegekért szakértőjétől. A házasság tilalmának Alkotmányba emelése ugyanis semmilyen nemzetközi kötelezettséget nem sért, a melegházasságok tilalmának lehetőségét épp tavaly erősítette meg a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága; másrészt a tőlünk keletebbre fekvő (EU tagállam) államok az elmúlt években sorra fogadtak el ilyen alkotmánymódosításokat, és a nemzetközi közösség nem sokat tett ez ellen; harmadrészt a magyarországi ellenzéki pártok vagy nem vesznek részt az alkotmányozásban (MSZP, LMP) vagy lelkesen üdvözlik a javasolt módosításokat (Jobbik); negyedrészt Magyarországon a közvetlen állampolgári akcióknak (levélírás, petíció, tüntetés) sem hagyománya, sem foganatja nincs - fogalmazott Dombos Tamás.

kép: jab.complex.hu

Hanzli Péter