Egymástól teljesen függetlenül nyilatkozott a házasság védelméről az új Alaptörvény elfogadása után Sólyom László volt köztársasági elnök és Navracsics Tibor önkormányzati és igazságügyi miniszter. Mindketten gyakorlatilag azt mondták: a passzus nem diszkriminatív, vannak hasonló európai példák (ez igaz!), és egyébként is ott van a bejegyzett élettársi kapcsolat.

Az Országgyűlés tegnap fogadta el az új alaptörvényt (l. korábbi rövid beszámolónkat), annak ellenére, hogy a múlt héten tartott, civilek által rendezett tüntetés pont ezt kívánta volna megakadályozni (minderről bővebben l. korábbi cikkünket).

Nem sokkal az Alaptörvény elfogadása után nyilatkozott a Heti Válasznak Sólyom László volt köztársasági elnök (2005 és 2010 között töltötte be ezt a posztot). Nyilatkozatában alapvetően bírálta az új Alaptörvényt (az interjú teljes szövege csak a csütörtökön megjelenő nyomtatott változatban lesz olvasható). A volt államfő elsősorban az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, a bírák szolgálati idejének megkurtítását, valamint azt kifogásolta, hogy „az alkotmány ezzel elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt”.

Mindezek értelmében az új Alaptörvényt negatívan értékelte; ennek ellenére: „Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is”. A házasság kapcsán viszont Sólyom László „nevetséges próbálkozásoknak” minősítette azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. Tegyük hozzá: a melegek jogainak korlátozását tagadó kitétel könnyen cáfolható.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a mai The Wall Street Journalban jelentetett meg egy írást, az új Alaptörvény védelmében. A kormánypárti politikus teljes mellszélességgel állt ki az Alaptörvény mellett, kiemelve azt, hogy „az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét és a magyar nép alapvető értékeit”. Navracsics az írásban foglalkozik a kényesebb kérdésekkel is, így például az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásával vagy a kereszténység kérdésével – ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a kereszténységre és a Szent Koronára való hivatkozás nem diszkriminatív jellegű, ahogy azt néhányan állítják, hanem pusztán annak elismerése, milyen fontos szerepe volt a kereszténységnek a magyar történelemben. Az effajta hivatkozás nem szokatlan az európai alkotmányokban, és nem gátolja más vallások gyakorlásának szabadságát.”

A miniszterelnök-helyettes az írásban rámutatott, hogy „az alkotmány teljes egészében magában foglalja az EU Alapvető emberi jogok chartáját, így deklarálva az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz való jogot, a személyi biztonságot és a magántulajdon védelmét” (mindez konkrétan nem igaz, mivel az Alapjogi Chartából pont a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációt hagyták ki!). Navracsics szerint az Alaptörvény, „más európai alkotmányokhoz hasonlóan kijelenti, hogy házasság kizárólag férfi és nő között jöhet létre, az azonos nemű párokat ugyanakkor a bejegyzett élettársi viszony keretében a heteroszexuális párokkal megegyező jogvédelem illeti meg”. Ez újabb csúsztatás a politikus részéről, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jelent azonos jogvédelmet, hiszen például az ilyen kapcsolatban élő azonos nemű párok gyermeket sem fogadhatnak közösen örökbe vagy éppen a közös névhasználat sem megoldott. Az interjú kivonatos változata elolvasható a Magyar Nemzet honlapján.

fotók: Wikipedia

Összeállította: Hanzli Péter