Idén első alkalommal rendezték meg Budapesten – a Budapest Pride szervezésében – a Nemzeti Coming Out Napot. Az Amerikából indult, ám napjainkra világméretű kezdeményezés részeként október 11-éhez kötődően nálunk is voltak programok az „előbújással” kapcsolatban: improvizációs színház, pszichológiai témájú beszélgetés, demonstráció és természetesen buli is.

A Nemzeti Coming Out Napot először 1988. október 11-én rendezték meg az Egyesült Államok mintegy húsz tagállamában, megemlékezve az egy évvel azt megelőző, mintegy 500 embert megmozgató washingtoni tüntetésre, ahol is egyenlő jogokat követelve vonultak fel amerikai leszbikusok és melegek. Az emléknap ötlete Robert Eichberg új-mexikói pszichológus és Jean O’Leary Los Angeles-i meleg politikus nevéhez fűződik. A kezdeményezést azóta minden évben megrendezik, s az napjainkra világszerte megrendezésre kerülő programmá vált, Amerikától Dél-Afrikáig, Londontól Szentpétervárig. Ezen a napon a résztvevők a coming out fontosságára kívánják felhívni a figyelmet, hiszen a láthatóság a legeredményesebb módszer a társadalmi tolerancia növeléséhez, ugyanakkor a felvállalás a személyes lelki egészség eléréséhez is fontos lépés.

Az idei budapesti rendezvényeket október 7-én egy, az „Áttűnések” nevű társulat vezetésével zajló ún. Improvizációs Színház nyitotta, természetesen az „előbújás” témájával a középpontban. A jelen lévő színészek a foglalkozás során megjelenítették a személyes történeket megosztó nézők érzéseit is.

A Coming Out Day hetében több meleg kávézó is különböző italakciókkal várta a vendégeket. Mindegyik, a programban részt vevő helyen, a Why Not Cafétól a Le Café M-en keresztül a Habrolóig és a Funny Carrottig speciális Coming Out Koktéllal várták a vendégeket. A programok közül nem maradhatott ki a buli sem, így az október 11-hez legközelebbi partik közül az Ösztrosokk szervezésében megvalósuló, október 8-i Coming Out Party leszbikusoknak és barátaiknak csatlakozott a kezdeményezéshez. Az estre dugig megtelt az eseménynek helyszínt adó Living Room, nagytermében dance, kistermében retró zenével (s szerencsére számos pasi részt vett a buliban).

A Coming Out Nap egyik központi eseménye az Előbújunk és vissza már soha! Fedőnevű demonstráció volt. A Parlament előtti Kossuth téren október 11.én kora este sajnos sokan nem jelentek meg, ám a jelenlévők tanúságot tettek az „előbújás” fontosságáról. A szivárványzászlóval, valamint a Háttér Társaság a Melegekért molinójával és „Meleg vagyok” feliratú transzparenssel demonstrálók közül Rózsa Milán szervező mondott beszédet. Beszédében a coming out fontosságán kívül felhívta a politikai döntéshozók figyelmét, hogy a tagadott, tankönyvekbe be nem került történelmi személyiségek pozitív példaként szolgálhatnak és hozzájárulhatnak a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösség tagjainak önelfogadásához és elfogadásához. Arról is beszélt, hogy bár sok helyen (például egyetemeken is) létezik esélyegyenlőségi terv, ám azokban az LMBT kisebbség sehol sem jelenik meg, pedig erre lehetőség lenne.

Este a Spinoza Színházban ismét bemutatták Doug Wright: A magam asszonya vagyok című darabját, Czeizel Gábor rendezésében. A monodrámában Várnai Szilárd alakította Charlotte von Mahlsdorf alakját, aki a náci rezsim és a kommunista diktatúra időszakának legismertebb transzvesztitája volt. A több díjat is elhozott darabot hosszú idő után játszották ismét, természetesen nagy sikerrel.

A napot egy rendkívül jól sikerült beszélgetés zárta, melyet a Sas utcában, a Szimpozion Klub állandó helyszínén tartottak. A résztvevők az előbújás pszichológiájába nyerhettek bepillantást, Faix-Prukner Csilla és Rózsa Krisztián, a lapunkban már állandó rovattal jelentkező meleg pár- és családterápiás tanácsadók segítségével. Interaktív formában járták körül a coming out lelki hátterét, az egyes állomásokat és a felmerülő nehézségeket. Olyan kérdések kerültek terítékre, mint a meleg közösségek és a család szerepe a pszichés egészség megőrzésében, a döntéshelyzetek kezelése, a felvállalás fokának különbségei a meleg párkapcsolatokban és annak hatásai a pár mindennapjaira, vagy az, hogyan meríthetünk erőforrásokat az előbújáshoz.

Az írás megegyezik a Company 2011. novemberi számában megjelent beszámolóval.

Hanzli Péter