Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 63. évfordulója alkalmából Hillary Clinton a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek teljes jogegyenlőségének megteremtését sürgette az egész világon. Beszéde 2011. december 6-án hangzott el az ENSZ genfi székházában. Helyszíni tudósítás.

„Free and Equal in Dignity and Rights”

Az amerikai külügyminiszter nagy érdeklődés mellett tartotta meg beszédét, ahol a diplomáciai képviseletek mellett fiatalok is nagy számban voltak jelen. A szöveget az amerikai ENSZ-képviselet előzőleg nem tette közzé, azt viszont már tudni lehetett, hogy az elsődleges téma az LMBT-jogok kérdése lesz. A félórás beszédben Clinton először az 1948. december 10-e óta eltelt sikerekből említett néhányat, mint például a feketék és nők jogegyenlőségét. Többször emlékeztetett a nyilatkozat 1. cikkére, miszerint „minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik”. Mint mondta, minden kormány kötelessége garantálni állampolgárai jogegyenlőségét, és nem mérlegelheti, mely kisebbségről van szó.

Az LMBT-jogok alapvető emberi jogok

Mikor Clinton néhány perc elteltével kimondta, mely kisebbség helyzetéről kíván ma beszélni, kiemelte, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű egyének többnyire láthatatlan kisebbséget alkotnak, akik továbbra is jogfosztottak számos országban. Több helyen letartóztatják, kínozzák vagy akár megölik őket, illetve nem kapják meg a legalapvetőbb jogokat az iskolában, munkahelyen vagy egészségügyi intézményekben. A hatóságok, melyek feladata éppen a védelmük lenne, becsukják szemüket vagy maguk is részt vesznek az atrocitásokban. Az LMBT-jogok védelmét Clinton az egyik legfontosabb még megoldandó feladatnak nevezte az emberi jogok terén, elismerve, hogy saját országában is sok még a teendő. Van olyan része Amerikának, ahol a homoszexualitás egészen 2003-ig büntethető volt, és a mai napig sokan vannak kitéve kirekesztésnek és bántalmazásnak, beleértve fiatal gyerekeket is.

Arra a véleményre, miszerint a nyilatkozat elfogadásakor az aláíró országok nem gondoltak speciálisan a szexuális kisebbségekre, Clinton azt mondta, hogy az aláírók azt sem mérlegelték, hogyan biztosíthatnak egyenlő jogokat a bennszülötteknek, a gyerekeknek vagy a fogyatékkal élőknek, a nyilatkozat azonban minden emberi lény számára garantálja a jogegyenlőséget. Az LMBT-jogok ugyanúgy emberi jogok, mint ahogy az emberi jogok egyúttal LMBT-jogok, tehát itt nem valamiféle speciális jogokról van szó a melegek számára. Az LMBT-jogok megtagadása az alapvető emberi jogok megsértése.

A melegek nemcsak a nyugati civilizáció szülöttei

Clinton hangsúlyozta, hogy melegeket a világ minden táján találunk, bármely kultúrában, kortól, etnikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül. A melegek lehetnek orvosaink vagy tanáraink, katonák vagy sportolók, és akár elfogadjuk akár nem, ők családtagjaink, barátaink és szomszédaink. Diplomáciai szempontból kiemelhető, hogy a beszédben több ország név szerint szerepelt, de kizárólag pozitív példákkal. A Dél-afrikai Köztársaság alkotmányban rögzíti minden állampolgár alapvető jogait, említve az LMBT-jogokat is. Argentína és Kolumbia is törvényben védi a melegeket a megkülönböztetéssel szemben. Nepálban a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy az LMBT-kisebbséget a többséggel azonos jogok illetik meg. Mongóliában a kormány éppen azon dolgozik, hogy törvénybe foglalja a melegek diszkriminációjának tilalmát.

Az emberi jogok nem függhetnek a kulturális és vallási hagyománytól

Clinton szembement azokkal az érvekkel is, melyek az adott ország kulturális hagyományaival, illetve vallási tanításokkal magyarázzák a melegek jogfosztottságát. Mint mondta, a nőkkel szembeni erőszak akkor is bűn, ha kulturális hagyománya van. A rabszolgaságot is Isten által adottnak vélték korábban, ma az emberi jogok megsértésének minősül. Véleménye szerint azonban eleve hibás feltételezés, hogy a vallási tanítások összeegyezhetetlenek az emberi jogok, és így az LMBT-jogok védelmével. A vallási tanítások sokkal inkább inspirációt jelentenek minden embertársunk befogadására. Nemcsak a rabszolgaság védelmezői érveltek a vallási hagyományokkal, hanem a jogfosztottság ellenzői is. A szabad vallásgyakorlat biztosítása és a melegek méltóságának védelme egy tőről fakad. Sokak számára a hit az identitás fontos része, de ugyanúgy az identitásunkhoz tartozik, hogy kit szeretünk. Az embertársainkról való gondoskodás határozza meg emberi mivoltunkat, aminek fontos kifejezője az emberi jogok egyetemessége.

A jogalkotás hatással van a közvéleményre

Clinton szerint a politikusok nem mérlegelhetik egy jogfosztott kisebbség esetében, hogy a közvélemény miként ítéli meg őket. Truman elnököt is figyelmeztették, hogy hatalmas hibát követ el, ha megszünteti az etnikai szegregációt a hadseregben, amivel gyengíti a közösségi erőt. Mint kiderült, éppen az ellenkezője történt. Ugyanezek a kételyek fogalmazódtak meg a „Ne kérdezd, ne mondd meg” gyakorlat megszüntetése kapcsán az amerikai hadseregben, de azóta már a meleg katonák szolgálatát végsőkig ellenzők táborából is többen elismerték, hogy félelmeik indokolatlanok voltak, és a katonák elfogadták a változásokat. Egy kisebbség diszkriminációja negatív érzeteket kelt velük szemben a közösségben is, míg a csoport jogainak védelme fontos üzenetet jelent a kirekesztésre buzdítók számára.

Akik a melegek jogait megkérdőjelezik, először maguknak kell feltenniük a kérdést, milyen érzés lenne, ha bűnnek minősülne, hogy valakit szeretnek? Milyen érzés kirekesztettnek lenni valami miatt, ami az identitásunk része, és amin változtatni nem tudunk? A politikusok, állami vezetők feladata, hogy kiálljanak minden állampolgáruk jogaiért, és szavatolják az LMBT-közösség alapvető jogait, de mindannyian tehetünk valamit embertársainkért. Clinton Eleanor Roosevelt szavait idézte, aki szerint az emberi jogok biztosítása, egymás elfogadása szűk környezetünkben kezdődik, az utcánkban, az iskolánkban, a munkahelyünkön.

A melegek jogainak védelme az amerikai külpolitika alapvető része

A beszéd záró részében Clinton ismertette az amerikai kormány által tett lépéseket nemzetközi szinten. Amerika a világ minden táján kiáll az LMBT-közösség jogaiért, és a külképviseletek kapcsolatot építenek ki mindenkivel, aki ebben a munkában partner lehet. A külügyminisztériumban külön munkacsoport foglalkozik ennek koordinálásával. Emberi jogi civil szervezeteket anyagilag is támogatni fognak egyes régiókban, hogy nagyobb eséllyel vehessék fel a harcot a kirekesztés ellen. Clinton emlékeztetett, hogy a történelem azokról a politikusokról emlékezik meg kedvezően, akik a jó oldalon álltak az emberi jogok kérdésében. Mint mondta, nagy reményekkel érkezett Genfbe, és bármilyen hosszú legyen is az út, együtt menni fog.

A beszéd végeztével egyszerre állt fel a közönség, és a szűnni nem akaró tapssal és bravó-kiáltásokkal reagált Clinton határozott fellépésére.

fotók: france24.com/en; geneva.usmission.gov; advocate.com

Baksy Péter

A teljes beszéd megtekinthető, illetve olvasható az amerikai ENSZ-képviselet honlapján: http://geneva.usmission.gov

A beszéd szövege itt olvasható: http://geneva.usmission.gov/2011/12/06/free-and-equal/