A tervezetthez képest hamarabb, hétfő délután az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága leszavazta a homoszexualitás „propagálását” célzó, jobbikos Alkotmány- és Btk.-módosító javaslatokat, így azok nem kerülnek tárgysorozatba. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos politikus nem nélkülözte a „buzizásokat” sem, melyért rendreutasították.

A keddről hétfőre áthozott bizottsági szavazáson nem vett részt a javaslatok beterjesztője, a jobbikos Mirkóczki Ádám – helyette Gaudi-Nagy Tamás vezette elő az indítványt. Az ülésen a Lehet Más a Politika és a Demokratikus Koalíció részéről senki nem volt jelen, a Magyar Szocialista Pártot Lamperth Mónika és Bárándy Gergely képviselte, akik hozzá is szóltak a vitához. A Fidesz-KDNP jelen lévő képviselői nem vettek részt a vitában, kivéve a bizottsági ülést elnöklő Salamon László – tudtuk meg a bizottsági ülésen szintén jelen lévő Dombos Tamástól, a Magyar LMBT Szöveség szakértőjétől.

A napirendi pont elején kiosztották Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnökének állásfoglalását, melyet a Btk.-módosításhoz nyújtott be, s a lényeget röviden Salamon László is összefoglalta (vagyis hogy Handó Tünde nem tartja szükségesnek az egyébként is diszkriminatív változtatást).

Az előterjesztő helyett Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kifejtette: a javaslatokat „a hagyományos szexuális orientációk védelmében” nyújtották be, „mert az a mód, ahogy az LGBT téma teret kap, az sérti a hagyományos gondolkodású emberek meggyőződését”. Ilyen térnek nevezte a köztájékoztatást és közterületeken történő rendezvényeket, mint például a felvonulás. Szerinte „ezerszámra háborodnak fel az emberek, de azok a homoszexuálisok is, akik számára a homoszexualitás valamiféle genetikai meghatározottság vagy valamiféle betegség – ezt a fajta magamutogatást, piedesztálra állítást nem fogadják el”. De legalábbis még nem, és reméli, sokáig nem is fogják – fejtegette Gaudi-Nagy.

A jobbikos politikus beszéde innentől kezdve jóval követhetetlenebbé és következetlenné vált. Utalt arra, hogy tavaly július 4-én Chicagóban járt, ahol negyven homoszexuális párt adtak össze hivatalosan, köztük egy önkormányzati főosztályvezetőt, aki korábban Obama kampányfőnöke is volt. Gauid-Nagy kifejtette: LGBT téren „az ET-ben is nagyon erős a nyomulás”, s biztos benne, hogy a javaslatok miatt a szokásos vádakat meg fogják kapni, például hogy homofóbak, de szerinte ez egyáltalán nem igaz.

Gaudi-Nagy szerint a homoszexualitás magánügy, s bár mindig jelen volt az emberiség történetében, de nem abban a formában, mint napjainkban. Példának hozta a 300 című filmet, ahol a katonák egymás szeretői is, de az a fajta „agresszív nyomulás”, ami szerinte most van, „elsősorban a fiatalkorúak nemi fejlődését befolyásolja”. S bár általában szólásszabadság párti (ő maga még a Mein Kampf kiadását is engedélyezné, de a melegfelvonulást nem), ám szerinte itt öncélú propagálásról van szó. A jobbikos politikus felszólalásában kifejezte: nem érti Handó Tünde kommentjeit. Beszédében jogtörténeti előzményként hivatkozott a Csemegi-kódexre és a jelenlegi médiatörvényre is.

A következő felszólaló, Lamperth Mónika az MSZP részéről egyrészt Handó Tündének adott igazat, másrészt elmondta azt is a jobbikos javaslatok tarthatatlanságáról, hogy „az indokolást csak néhány lépés választja el a gázkamrától”. Ezek a szocialista politikus szerint egyértelműen gyűlöletkeltő szövegeknek minősülnek. Azt is elmondta, hogy nem lehet hátrányosan megkülönböztetni embereket, akik ugyanolyan állampolgárok, s például ugyanúgy adóznak, mint mások.

Az újabb jobbikos hozzászóló, Gyüre Csaba azt fejtegette, hogy javaslatuk „a társadalom érdekét, többségi felfogását juttatja érvényre”, ezért a homoszexuálisok „a négy fal között” csinálják, amit csinálnak. Szerinte szó sincs gázkamráról, hanem „a társadalom önvédelméről van szó”.

Egészen abszurd hasonlattal élve úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gyakorlat alapján akár az alkoholisták és drogosok felvonulását is lehetne engedélyezni, meg azt is, hogy az iskolák elé vonulhassanak. Szerinte, ha nem akadályozzuk meg a felvonulások megtartását, akkor ennek a folyamatnak a vége „a homoszexuálisok házassága és örökbefogadása” lesz.

Gaudi-Nagy Tamás újabb hozzászólásában szégyenletesnek nevezte, amiket Lamperth Mónika mond. Lamperth szerinte mindenhol csak gázkamrákat lát. Ez a javaslat szerinte nem erről szól, az nem érint senkit hátrányosan, célja a „buzerancia visszaszorítása”. Ő volt Londonban, a Sohóban is, ahol „férfibárok, buzibárok tömkelege” fogadta, s ez felháborította.

A bizottsági elnök ennél a pontnál csengetett, s felszólította a buzizó képviselőt, hogy ilyen sértő kifejezéseket nem használjon. Mire Gaudi-Nagy visszakérdezett, hogy „Mondja meg, mi az a név”, ami megfelelő. Salamon László csak annyit válaszolt: „Nem vagyok hajlandó megmondani”.

A jobbikos politikus hozzászólása megint furcsán folytatódott. Elmondta, hogy Brüsszelben politikustársával együtt elment egy, azonos neműek számára fenntartott utazási irodába, ám ott elutasították azzal, hogy „ott csak a valódi homoszexuálisokat szolgálják ki”. Szerinte ez az igazi diszkrimináció. Mire Salamon László visszakérdezett: „De ez Belgiumban történt, nem?” Mire a válasz igen volt, elmondta: ebben az esetben az ottani parlamentben kéne inkább felszólalni.

A vitához a bizottsági elnök is röviden hozzászólt. Annyit mondott, hogy „a szexuális cselekedetek kirakatba helyezése” szerinte is „felháborító, azonban erre már van a Btk.-ban megfelelő szabályozás”.

A vita végén a szocialista Bárándy Gergely (az utolsó képen) kifejtette, hogy a javaslatok „szakmailag megalapozatlanok”. A szeméremsértés már szabályozva van ugyanis, a fajtalanság szintén jogilag szabályozott, s a természetelleni fajtalanságot, amire vélhetően utal az előterjesztő, azt az alkotmánybíróság már régen eltörölte, alkotmányellenességre hivatkozva.

A vita végén a jelenlévők 3 igen és 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül döntöttek a három javaslatról, így azokat nem vették tárgysorozatba.

fotók: mkogy.hu

Hanzli Péter