Már a múlt heti vitából kiderült: a kereszténydemokrata politikusoknak nem tetszik, hogy a kormány által benyújtott tervezet a családjogi részben hagyta az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Vitányi István (Fidesz) még arról beszélt a vitában, hogy várhatóan vitákat fog kiváltani a két kérdés, ám szerinte "nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a legújabb statisztikai adatok szerint a gyermekek 38 százaléka olyan kapcsolatból születik, amit a mai jognyelv élettársi kapcsolatnak nevez. Éppen ezért e terület jogi szabályozása indokolt és egyben kívánatos is, hiszen a jelenlegi szabályozatlanság a nehézkes bizonyítási eljárás miatt az ilyen életviszonyokból eredő perek elhúzódásához vezet. Ami a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozását illeti, e rendelkezések a társadalom igen szűk rétegét érintik, és mint a bizottsági ülésen hallottuk, mintegy 200 bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó." A felszólalás végére pontatlanság került - a jogintézmény 2011-es bevezetése óta ugyanis több mint 400 bejegyzett élettársi kapcsolat született azonos nemű párok között.

A KDNP részéről Rubovszky György hamar nyilvánvalóvá tette, hogy nem értenek mindezzel egyet. "Mi mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy az élettársi kapcsolat rendezése a polgári törvénykönyv keretein belül, de ne a családjogi fejezetben legyen. Mi az élettársi kapcsolatot, ahogyan Lábady Tamás professzor úr is mondja, el tudjuk képzelni a polgári jogi társaságok fejezetben, mint a felek által kötött szerződési forma egyikét. A bejegyzett élettársi kapcsolattal... - mi akkor, amikor a külön törvény elfogadásra kerül, meg a volt polgári törvénykönyvi vita során is, mereven ellenálltunk, és mindent elkövettünk annak érdekében, hogy ne kerüljön be a polgári törvénykönyvbe. Most is ez vezet minket. Tudom, és ezzel tisztában vagyok, hogy a jogrendből a bejegyzett élettársi kapcsolatot kivezetni nem tudjuk, mert hatályos törvény rendelkezik róla, de ugyanakkor azt szeretnénk, hogy a polgári törvénykönyv ne emelje be ezeket a szabályokat kvázi megismételt szabályként. Az ellen meg kifejezetten tiltakozunk, hogy ez az intézkedéssorozat a családjogi törvénykeretei közé kerüljön be. (...) Mondom, mi kizárólag az élettársi kapcsolatnak és a bejegyzett élettársi kapcsolatnak a mai tervezetben lévő helye ellen tiltakozunk. Ezt részben átcsoportosítással, részben a törvényből való kihagyással szeretnénk megoldani" - fogalmazott a KDNP-s politikus.

Párttársa, Salamon László szerint "külön kifogásolásra került a bejegyzett élettársi viszony családjogi intézményként történő szabályozása, illetve e viszonyhoz a házassághoz hasonló joghatások szinte teljes körű biztosítása. Több felszólaló is utalt fenntartásaira az élettársi viszony családjogi szabályozásával kapcsolatosan. Konkrétan felmerült annak a megoldásnak a bírálata, hogy a javaslat joghatásait tekintve az élettársi viszonyt tovább közelíti a házasság intézményéhez. Ezzel kapcsolatosan konkrét ellenérvként fogalmazódott meg, hogy az élettársi viszony választása - Lábady Tamás professzor ülésünkön idézett szavaival mondva - a nem házasság választása, amely az élettársak alkotmányos szabadságjogán és a magánjog lényegét adó magánautonómián alapszik. Megint Lábady Tamást idézve: a nem házasság választása mögött az a nyilvánvaló akarat áll, hogy az ilyen döntést hozók nem kívánják magukra nézve érvényesíteni a házasság és a család belső jogi rendjét és joghatásait. A javaslat ezt a döntési szabadságot hagyja figyelmen kívül, érvelt a hozzászólók egyike, amikor például a törvény erejénél fogva tartási kötelezettséget vagy törvényes öröklési joghatást kapcsol az élettársi viszonyhoz, miközben, ha a felek mégis ezt akarják, ezeket a következményeket egyedi döntésükön alapuló aktusok útján biztosíthatják."

A Jobbik képviselői közül Staudt Gábor szólt hozzá a vitához, általánosságban helytelenítve a bejegyzett élettársi kapcsolatot. "Az élettársi kapcsolat szabályozása, ahogy elhangzott előttem, néhol problémákat vethet fel. Mi úgy gondoljuk, hogy a védelem, és Lábady professzorral egyetértünk ebben a tekintetben, az extra védelem abban az esetben kellene hogy megillesse az élettársakat, ha már gyermek született abból a kapcsolatból. Sok esetben be kell látni, hogy az, hogy valaki élettársi kapcsolatban él, tudatos választás eredménye. Úgyérzem, és úgy gondoljuk, hogy a jognak a gyermekeket kellene védenie. Azt viszont, hogy a családra vonatkozó részekben kerül elhelyezésre az azonos neműek kapcsolata, egészen egyszerűen elfogadhatatlannak tartjuk. Nem tekintjük őket családnak. Túlzónak tartjuk azt is, hogy a törvény tulajdonképpen a családok, a házasság rangjára szeretné emelni, ami az öröklési jogot és egyéb jogkövetkezményeket illeti, az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Annál is inkább, mert ezekben az esetekben, mivel gyermek általában nem származik ebből a kapcsolatból, tulajdonképpen még az öröklési szempontból jobb helyzetbe is kerülnek, mint a házastársak, hiszen a túlélő házastárs biztos lehet benne, hogy mindent örököl."

Az ellenzéki pártok közül az LMP részéről Schiffer András emelkedett szóra a témában: "Fontos az, hogy az emberi méltóságot védjük a különböző családi és öröklési jogi viszonyokban. Szemben Rubovszky képviselőtársammal, én kifejezetten üdvözlöm azt, hogy a családjogi könyvben került végre elhelyezésre az élettársi kapcsolatok szabályozása. Ugyanakkor, ha védjük a személyek emberi méltóságát, ha elkötelezettek vagyunk abban, hogy ebben a politikai közösségben valamennyien egyenjogúak vagyunk, akkor nem vitathatjuk el az élettársak örökbefogadási jogát akkor, amikor az egyik élettárs vér szerinti gyermekének az örökbe fogadhatóságáról van szó. Tessék belegondolni, világnézeti különbségektől függetlenül, hogy milyen tragédiához vezet az, amikor akár egy azonos nemű, akár egy külön nemű élettársi kapcsolatban az egyik szülő vér szerinti gyerekét ketten nevelik, aztán a pár egyik tagja meghal, és nincs lehetőség arra, hogy megfelelő, szeretetteljes kapcsolatban a gyermek érdekei élvezzenek elsőbbséget" - fogalmazott Schiffer.

E hét kedden tovább folyt a vita, ezúttal már a képviselők részvételével (a múlt heti felszólalások a vezérszónokokat illették), s ismét elsősorban családjogi kérdésekről esett szó (a pontos jegyzőkönyv jövő héten lesz csak nyilvános). Az MTI tudósítása szerint a kormánypártok részéről Varga László, a KDNP képviselője örömét fejezte ki, hogy a családjog ismét a Ptk. része lett, ugyanakkor megerősítette: a KDNP azt javasolja, hogy az élettársi kapcsolatot vegyék ki a családjogból és a tegyék a szerződéses jogba, mert az élettársi kapcsolat "két ember közti szerződést jelent és nem családot". A politikus úgy fogalmazott: családban élni komoly felelősség, de anélkül, hogy meg akarna sérteni bárkit, azt kell mondania, hogy az "élettársi kapcsolat az bizonyos felelősséget nem vállaló emberek közössége". Mint mondta, tudja, hogy ezért fog kapni "hideget is meleget is", de vállalja véleményét.

Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztethet családjogi jogviszonyt, ezért külön törvényben kell szabályozni, hiszen - fogalmazott "ez nem család, nem vállalhatnak gyermeket, örökbe nem fogadhatnak, semmi olyan jellemzője nincs, ami a családhoz egyáltalában köthető, vagy a családhoz hasonlítható".

A szélsőjobboldali Jobbik az egész bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetné. Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője szerint a hatályos családjogi törvényben nem egyértelmű, hogy két férfi vagy két nő házasságot köthet-e, ugyanakkor üdvözölte, hogy az új Ptk. tisztázza: csak férfi és nő házasodhat össze. Ugyanakkor közölte: nem támogatja, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége megmaradjon az egynemű pároknak. Szerinte egy többségében keresztény országban, "hitünk törvényei szerint" ezt ilyen formában nem kellene támogatni. Pozitívnak tartotta ugyanakkor, hogy az új Ptk. bevezeti a mediációt a bontóperek esetében.

Mátrai Márta fideszes képviselő, kiemelte, hogy a család a "zsidó-hellén-keresztény" kultúrkörökben, törtnetileg és a formailag is kizárólag olyan kapcsolatrendszer, amely házasságon vagy vérségi leszármazáson alapszik. Szerinte ezért a leszármazó nélküli élettársi kapcsolat sem jogilag, sem szociológiai értelemben nem család, azonban alapvetően megváltoztatja az élettársak helyzetét, ha a kapcsolatból kiskorú gyermek származik, mert ebben az esetben nemcsak a kiskorú gyermek élvez családjogi védelmet, hanem az élettársak is.

A fideszes képviselő a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot a "családjog értékrendjébe nem illeszkedő kapcsolati formának" nevezte, és jelezte, hogy a statisztikai adatok szerint jelenleg 200 bejegyzett élettársi kapcsolatot tartanak nyilván Magyarországon. Mátrai Márta közölte: kérdést vet fel, hogy a kódex örökjogi könyve az egynemű élettársakat az öröklés szempontjából a házastársak jogállásába helyezi.

A Népszava beszámol az MSZP véleményéről, Politikai szekta tartja nyomás alatt a magyar kormányt című cikkében. Steiner Pál, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság szocialista tagja elmondta, hogy a szocialisták alapvetően arra készültek, hogy rábólintanak az új Ptk.-ra, feltéve, hogy a kabinet megvédi saját javaslatát a kereszténydemokratáktól. Ugyanis, a kisebbik koalíciós partner, indokolt Steiner, ostoba és megengedhetetlen javaslatokkal akarják szétzavarni a kódexet - az emberek legszemélyesebb viszonyait és leginkább alapvető jogait veszélyeztetve.

A kötelmi jogba való átemelés Steiner szerint merő ostobaság. A jog által használt élettárs szó világosan kifejezi, hogy két ember gondokban, örömökben, a gyereknevelésben, az egzisztencia megteremtésében társ. Következésképp erre a két emberre azt mondani, hogy nem család, pusztán azért, mert valamilyen oknál fogva (amihez az államnak semmi köze) e két ember nem gondolja, hogy állami aktussal kellene szentesíteni együttélést, nos, erre a viszonyra azt mondani, hogy olyan, mintha valaki lemenne a boltba tejért, az baromság, háborgott Steiner.

Ráadásul a gyermekek 42 százaléka élettársi kapcsolatban születik, tehát az apróságok majdnem fele, ironizált Steiner, a KDNP felfogásában egy kereskedelmi szerződés végterméke. Továbbá ez a felfogás Steiner szerint messzire vezet, ugyanis számos leágazása van: például aki nem házasságban él, az nem fogadhat örökbe gyereket, illetve nem vagy részletesen örökölhet. Ezek persze csak feltételezések, jelezte Steiner, ugyanis egyelőre nem jelentek meg a módosító indítványokban.

A másik KDNP-s ostobaság Steiner szerint, hogy a kereszténydemokraták azt szorgalmazzák: kerüljön ki a polgári törvénykönyvből a bejegyzett élettársi viszony (egyneműek szentesített együttélése), és azt egy külön törvénybe rögzítsék. Persze ezt jelentős előrelépésként is lehetne értelmezni, hiszen máglyára is küldhetnék a homoszexuálisokat és leszbikusokat, de lássuk be, ez a javaslat borzasztó, kommentált Steiner. Aki szerint ez egy kirekesztő elgondolás, ami a közvéleményben úgy jelenne meg, mint egykor a zsidótörvények. Ennél még súlyosabb problémának látja, hogy a javaslat azt üzeni: akinek a szexuális identitása más, mint a többségé, az nem is ember, nem tartozik a köztársaság polgárainak közösségébe.

Ráadásul, mondta Steiner, a polgári törvénykönyv alapelve a megengedés, azaz a lehető legkevesebb korlátot kell felállítani, hogy a "lehető legszabadabban, és legszínesebben éljen a nép" - ez a verzió viszont az alapvető jogokat sértene. A tervből jól kitűnik, hogy bár a bejegyzett élettársi viszonyt eddig 400 pár kérte, azaz a lakosság töredékéről van szó, a KDNP nem képes semmit tolerálni. A Fidesz viszont tétova, leginkább azért, mert a kisebbik partner nélkül nincs meg a kétharmad, vélekedett Steiner. A szocialista politikus szerint a kereszténydemokrata javaslat a Fideszből kaphat belső támogatást - a kérdés az, hogy egyfajta szerepjáték zajlik, melynek során a KDNP konzervatív családvédőként tündököl, de az utolsó pillanatban retirál, avagy igazi veszélyről van szó - tudósít róla a Népszava.

fotók: mkogy.hu

forrás: Országgyűlési Napló; MTI