Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 11-én, hétfőn, 265 igen, 11 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta az alaptörvény ún. negyedik módosítását, mely azt is kimondja, hogy családnak csak a házasságban élők, valamint a szülő-gyermek viszonyban lévők tekinthetők. A módosítás ellen sokan felemelték szavukat, este pedig civilek tüntettek a Várban. Többek között Hanzli Péter, a Magyar LMBT Szövetség aktivistája is beszédet mondott.

A módosítást a Fidesz és a KDNP jelenlévő képviselői egyöntetűen megszavazták, az LMP összes képviselője nemmel szavazott, a zöld pártból kivált képviselők zömmel szintén a nem gombot nyomták meg vagy nem szavaztak, a Jobbik képviselői – három nem szavazat kivételével – tartózkodtak, a szocialisták és a Demokratikus Koalíció képviselői pedig bojkottálták a szavazást.

A számos módosítást tartalmazó szavazás eredményeképpen a jövőben ismét lehetősége lesz az államnak és az önkormányzatoknak a hajléktalanság büntetésére, az államnak a felsőoktatási hallgatók röghöz kötésére, annak meghatározására, hogy mi minősül egyháznak, a Köztársasági Elnök jogkörének korlátozására. A jövőben csak a közmédiában lehetséges kampányhirdetéseket közzé tenni, valamint tovább korlátozzák az Alkotmánybíróság jogköreit is. Természetesen mindez csak a Köztársasági Elnök aláírása után lép életbe.

LMBT szempontból fontos változás, hogy a családvédelmi törvényből decemberben törölt rendelkezést most az Alaptörvénybe foglalták, rögzítve, hogy családnak csak a házastársak, valamint a szülő-gyermek viszonyban állók minősülnek (beleértve ebbe az örökbefogadást is). Ezzel kiszorulnak a család fogalmából a külön- és azonos nemű élettársak, valamint a bejegyzett élettársak.

Az alaptörvény-módosítást rögtön elítélték az ellenzéki pártok, számos civil szervezet, valamint az Amnesty International főtitkára. A Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a TASZ nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá az alaptörvény-módosítást, valamint közös közleményben fogalmazta meg aggályait José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is. Középiskolás diáktüntetők még napközben a Parlamentnél demonstráltak, elállva az autók bejutását az épületbe, ám a rendőrség elvezette a tiltakozókat.

Este nyolc órától civilek tüntettek, több ezren a budai Várban, a Sándor-palota lezárt környéke helyett a Dísztéren. Felszólalt többek között Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa és Molnár Péter, a Fidesz egykori alapító tagja is, mindketten felszólítva a Köztársasági Elnököt, hogy ne írja alá az alaptörvény-módosítást. A tüntetésen különböző civil szervezeti aktivisták is elmondták röviden észrevételeiket, hogy miért háborítja fel őket az alaptörvény-módosítás, hogy mit tettek eddig is annak bekövetkezte ellen és hogy miért fontos folytatni a tiltakozásokat. Köztük volt Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Ferge Zsuzsa szociológus, Birtalan Gergő, a Hallgatói Hálózat aktivistája, valamint Hanzli Péter, a Magyar LMBT Szövetség aktivistája, egyben híroldalunk főszerkesztője is.

Hanzli Péter elmondta, hogy azért van itt, mert rendkívül dühös azért, hogy az Országgyűlés a család definíciójának Alaptörvénybe írásával kirekesztette őt és több százezer leszbikus és meleg párt a család fogalmából, így téve őket másodrendű állampolgárokká. Azt is elmondta: aktivista társaival együtt mindent igyekeztek megtenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a módosítást, ám a kormány egyszerűen lesöpörte az asztalról kifogásaikat. Természetesen a továbbiakban is mindent megtesznek annak érdekében, hogy fellépjenek a diszkrimináció és a demokrácia lábbal tiprása ellen, és ott lesznek minden további demonstráción és tüntetésen is. Kiemelte, hogy fontos: minden jogtiprás ellen közösen emeljük fel a hangunkat, kitérve a diákok röghöz kötésére, a hajléktalanok kriminalizálására, a tanárok kezének megkötésére, az Alkotmánybíróság jogkörének további korlátozására vagy például arra is, hogy az Országgyűlés mondhassa meg azt, hogy mi számít egyháznak.

A tüntetés után a békés, ám meglehetősen felháborodott tömeg a Várból az alagúton és a Lánchídon keresztül Pestre vonult, egészen a Parlament épületéig, ahol további beszédek hangzottak el, és egy kisebb dulakodás után a tüntetők hazamentek, ám azt is kimondták, hogy a tiltakozást tovább folytatják ("Ez még csak a kezdet" – skandálták még fél tizenkettőkor is a tüntetők). Így várhatóan a március 15-i ellenzéki, meg civil megemlékezéseken is aktuális téma lesz az alaptörvény-módosítás.

fotó: Facebook/Az alkotmány nem játék!

GayBatman